A Zamárdiból indult feltámadási jelvény, köszönhetően a helyi egyházközségek, civil szervezetek, s nem utolsó sorban az MKP Keresztény Platformja vezetőségi tagjai aktív hozzáállásának, ismét több felvidéki településre eljuthatott. A Pázmaneum Társulás a felvidéki egyházközségekkel, polgári társulásokkal karöltve a kezdetektől szervezi a Feltámadási menetet.
április 25-én Dunaszerdahelyre érkezett a Feltámadási menet. Ezúttal a nagyudvarnoki zarándokok hozták el a feltámadási jelvényt a dunaszerdahelyi Szent György plébániatemplomba. Mons. Szakál László János, dunaszerdahelyi esperes-plébános mutatta be a szentmisét, amelynek végén a Pázmaneum ügyvezető elnöke, Karaffa Attila képviselőtársaival, Domonkos Tamással és Nagy Ivánnal, feltűzték a jelvényre a szalagot és átvették azt. Másnap a Pázmaneum Társulás képviselői és Garay László önkormányzati képviselő vitték tovább Nyékvárkonyba a feltámadási jelvényt. Ott a község Mária-szobránál fogadták a menetet. A Nyékvárkonyi Népdalkör tagjai énekükkel tették szebbé az eseményt, majd körmenettel haladtak a Szent Jakab templomba, ahol Boros Károly esperes-plébános mutatott be szentmisét. A feltámadási jelvényre megszentelt szalagot kötött az egyházközség képviseletében Kósa Lőrinc, Fazekas István polgármester és Méhes Attila, a Hegyen-völgyön Túra Klub elnöke.
Szencen április 29-én szentmise keretén belül Mikus Csaba káplán úr és Duray Rezső köszöntötték Nyékvárkony küldöttségét, a jelvényt Izsák Attila és felesége Nóra vette át a szenciek nevében. A szalagot a szenci cserkészek kötötték fel a jelvényre.
Szencről Zoborvidékre viszik tovább a feltámadási jelvényt. Május 6-án Kolonban 18 órakor a Szent István király plébániatemplomban fogadják a szenci zarándokokat. Május 8-án, 14:30 órakor a nyitrai Szent László templomban Ďurčo Zoltán püspöki helynök mutat be szentmisét fogadva a Feltámadási menetet.
A Feltámadási menetet a 2004. december 5-i népszavazás elszomorító nemzeti látlelete keltette életre. A cél az volt, hogy e zarándoklattal hirdessék az elfásult vagy csalódott honfitársainknak a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát, a kettőt egységbe fogva. A Feltámadási menet húsvéttól pünkösdig csaknem 2000 km-es utat tesz meg Tihanytól Csíksomlyóig, és áthalad minden magyarok lakta utódállamon. A Feltámadási menet jelvénye egy Árpád-kori motívum, a szárnyas kereszt. Ez a motívum egyaránt elfogadható a katolikus és protestáns magyarok számára, Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Megtalálható benne e zarándoklat idejének – húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) – szimbolikája is.
Pázmaneum/dr
Fotók: Pázmaneum, Mészáros Angelika, dr