Ugrás a tartalomra

Társulásunkról

A dunaszerdahelyi székhelyű polgári társulás 2005. október 2-án alakult, amelyet felvidéki magyar papok és világiak hoztak létre. Alapító elnöke ThDr. Karaffa János lelkiatya volt, 2021-ben bekövetkezett haláláig.  A Pázmaneum célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében.

A Társulás Pázmány Péter bíboros és Isten szolgája Esterházy János szellemi örökségének ápolását őrzi, és ennek szellemében dolgozik.

 

 

Alapszabály

I. fejezet

Alapvető rendelkezések

1) 

A Pázmaneum polgári társulás a 83/1990 számú törvény rendelkezései szerint, amely a polgárok társulásáról szól a későbbi előírások értelmében.

2)

A polgári társulás neve: PÁZMANEUM 

3)

A társulás székhelye:  929 01 Dunaszerdahely, Fő utca 47/22

4)

A társulás nem meghatározott időtartamra alakult.

5)

A társulás tárgyalási nyelve a magyar.

II. fejezet

A társulás tevékenységének célja

A PÁZMANEUM mint polgári társulás (a továbbiakban csak Társulás) a 83/1990 számú törvény rendelkezései szerint alakul meg, amely a polgárok társulásáról szól a későbbi előírások értelmében. Célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében.

Ennek az alapvető célnak az elérése érdekében a Társulás:

-     konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervez a vallás, kultúra és művelődés területén és információkat nyújt ezen területeken

  • Együttműködik más társadalmi szervezetekkel és keresztény egyházakkal nemzeti és nemzetközi szinten a közös Európa keretében
  • vallási és történelmi témájú könyveket és folyóiratokat ad ki annak érdekében, hogy a Szlovákiában élő magyar kisebbség identitását erősítse és közreműködjön hagyományainak megőrzésében
  • Pázmány Péter szellemi örökségének értelmében támogatja a Közép-európai nemzetek együttélését a tolerancia, szolidaritás, kölcsönös megértés és szeretet szellemében.

III. fejezet

Tagság a Társulásban

  1. A Társulás tagja lehet mindenki, aki egyetért az Alapszabállyal, részt akar venni megvalósításában és nem támogat (és a múltban sem támogatott) rasszista, kommunista, fasiszta vagy más erőszakos ideológiát. A tagság önkéntes. Valamely fizikai személynek a Társulás elnökségéhez címzett írásbeli jelentkezésével jön létre a tagsági viszony.

1.  Rendes tag lehet az a fizikai személy, aki 

  • egyetért a Társulás alapszabályával és céljaival
  • rendesen fizeti a tagdíjat

2. Pártoló tag lehet mindenki, aki 

-    egyetért a Társulás céljaival 

  • támogatja a Társulás munkáját
  1. A tagság megszűnik
  • kilépéssel – azon a napon, amikor a tag írásbeli nyilatkozatát kézbesítik az elnökségnek a Társulásból való kilépésről
  • a tag kizárásával, ha megsértette az alapszabályban lefektetett erkölcsi értékeket és előírásokat
  • a tagságból való kitörléssel, amennyiben nem fizeti a tagdíjat
  • a tag halálával
  • a Társulás megszűnésével

IV. fejezet

A tagok jogai és kötelességei

A Társulás rendes tagjainak jogai és kötelességei:

  • a 18. életév betöltése után a Társulás szerveibe választhatók és választási joguk van
  • részt vehetnek a Társulás által szervezett rendezvényeken és azokról tájékoztatást kaphatnak
  • lehetőségük van a Társulás tevékenységét illetően javaslatokat és ötleteket adni
  • az Alapszabály rendelkezései alapján részt vehetnek a Társulás döntéseiben
  • a Társulás ügyeit illető szavazásokon jogukban áll részt venni
  • használhatják a Társulás berendezéseit és vagyonát az Alapszabállyal és a Társulás céljaival összhangban
  • becsületesen teljesíteniük kell a rájuk bízott és általuk elfogadott feladatokat
  • rendesen fizetniük kell a tagsági díjakat
  • be kell tartaniuk az Alapszabályt és a Társulás által hozott kötelező határozatokat
  • védeniük kell a szervezet jó hírnevét és gyarapítaniuk kell a vagyonát

A Társulás pártoló tagjainak jogai és kötelességei:

  • részt vehetnek a Társulás által szervezett rendezvényeken 
  • lehetőségük van a Társulás tevékenységét illetően javaslatokat és ötleteket adni
  • az Alapszabály rendelkezései alapján részt vehetnek a Társulás döntéseiben
  • használhatják a Társulás berendezéseit és vagyonát az Alapszabállyal és a Társulás céljaival összhangban
  • becsületesen teljesíteniük kell a rájuk bízott és általuk elfogadott feladatokat
  • be kell tartaniuk az Alapszabályt és a Társulás által hozott kötelező határozatokat
  • védeniük kell a szervezet jó hírnevét és gyarapítaniuk kell a vagyonát

V. fejezet

A Társulás szervei

A Társulás szervei:

1/ Közgyűlés – legfelsőbb szerv

2/ Végrehajtó szervek:

- elnökség 

- elnök

- ellenőrző bizottság 

1/ Közgyűlés

A Társulás legfelsőbb szerve a Közgyűlés.

A Közgyűlés:

a/ dönt a Társulás megalakulásáról és megszűnéséről

b/ jóváhagyja az Alapszabályt, annak módosításait és kiegészítéseit

c/ jóváhagyja a munkatervet és az éves jelentést

d/ jóváhagyja a költségvetést és a gazdálkodásról szóló beszámolót

e/ megválasztja és visszahívhatja a végrehajtó szervek tagjait 4 éves időszakra

A közgyűlésen a Társulás tagjainak van szavazati joguk. A helyi közösségek és klubok ezt a jogukat képviselőiken keresztül gyakorolják.

A Közgyűlés évente legalább egyszer ülésezik. A Közgyűlés rendes ülését az elnökség írásban hívja össze, legalább 15 nappal a megtartása előtt. A gyűlés programját az elnökség állítja össze, de javaslatot tehetnek rá a Társulás tagjai is. A Közgyűlésnek el kell fogadnia és meg kell tárgyalnia ülésén a tagok által javasolt programot, amennyiben a program írásban beadott javaslatát az elnökség legalább 5 nappal a Közgyűlés megtartása előtt megkapja.

Rendkívüli Közgyűlést lehet tartani, ha azt írásban kéri 

  • az elnökség két tagja
  • a Közgyűlés tagjainak 1/3-a
  • az ellenőrző bizottság 

vagy ha az ellenőrző bizottság erre kötelezi az elnökséget.

A rendkívüli Közgyűlést ebben az esetben az írásbeli kérvény beadásának dátumától számított 30 napon belül meg kell tartani vagy addig a dátumig, amelyet meghatároz az ellenőrző bizottság. A gyűlés időpontját és programját ebben az esetben legalább 8 nappal a kitűzése előtt az érintettek tudtára kell adni.

A közgyűlést összehívhatja az előző közgyűlés határozata is.

A Közgyűlés határozatképes, ha jelen van az össze tagnak több mint a fele. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, 1 órányi várakozás után megkezdi működését és határozatképessé válik. A Közgyűlés minden döntésének jóváhagyásához a jelenlevők több mint felének szavazata szükséges. Kivételt képez a Társulás Alapszabályának változtatásáról és a Társulás megszűnéséről szóló szavazás, amelyhez  2/3-os többség kell. A szavazás a többség kérésének megfelelően lehet nyílt vagy titkos. Minden tag 1 szavazattal rendelkezik.

2/ A Társulás végrehajtó szervei

  1. Elnökség

-     5 tagból áll, akiket 4 évre választanak. Tagjai közül az Elnökség elnököt választ, aki egyben a Társulás statutáris képviselője.

  • Rendezvényeket szervez a Társulás céljaival összhangban
  • új tagokat vesz fel írásbeli jelentkezés alapján
  • tudomásul veszi a tagságból való kilépést és a Társulás Alapszabályának megfelelően kizárhat a tagságból 
  • két közgyűlés közti időszakban irányítja a szervezet tevékenységét és jogkörének keretében döntéseket hoz
  • szükség szerint ül össze, legalább 4-szer évente
  • az Elnökséget 10 napon belül össze kell hívni, amennyiben ezt kéri annak két tagja, vagy az Ellenőrző Bizottság
  • döntést hoz az alkalmazottak felvételéről, elbocsátásáról vagy jutalmazásáról, ezt a jogkörét azonban átruházhatja a Társulás elnökére
  • meghatározza a tagdíj összegét
  • valamely tisztségviselőjének vagy az Ellenőrző Bizottság valamely tagjának lemondása esetén kooptálhat 2 tagot az Elnökségbe és 1 tagot az Ellenőrző Bizottságba a következő rendes közgyűlés időpontjáig. Több tag lemondása esetén össze kell hívni a közgyűlést pótválasztás megtartásának céljából.
  • Határozatképes, ha ülésén jelen van a tagság létszámának több mint fele
  • Határozatait a szavazatok egyszerű többségével hozza
  • Az elnökség üléseit az elnök hívhatja össze, tartós távolléte vagy ellenállása esetén pedig az alelnök
  • Az elnökség nevében az elnök vagy az alelnök járhat el, úgy, hogy a pecséthez csatolja aláírását 
  • Az elnök távollétének esetén az elnökség határozatával átruházhatja annak jogkörét az elnökség valamelyik tagjára
  1. Elnök
  • A Társulás statutáris képviselője, aki külső fórumon képviseli a Társulást, irányítja tevékenységét és eljár a Társulás nevében
  • Összehívja és irányítja az elnökség üléseit
  1. Ellenőrző Bizottság
  • Ellenőrzi a Társulás gazdálkodását
  • Figyelmezteti a Társulás szerveit a hiányosságokra és intézkedéseket javasol azok kiküszöbölésére
  • Ellenőrzi az alapszabály és a belső előírások betartását
  • Munkatervet állit össze és annak alapján irányítja tevékenységét 
  • Jogosult javasolni az elnökség rendkívüli ülésének illetve a rendkívüli közgyűlésnek az összehívását
  • Jogosult részt venni tagjai révén az elnökség ülésén 
  • Jogosult betekinteni a Társulás bármilyen okmányába
  • 3 tagja van, akiket a közgyűlés  4 évre választ meg, saját tagjai közül választja meg az elnökét
  • az ellenőrző bizottságban betöltött tagság összeférhetetlen a Társulás más szerveiben való tagsággal
  • tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel

VI. fejezet

A gazdálkodás alapjai

1. A Társulás vagyonának forrásai:   

                                   tagdíjak

                                    bevételek saját publikációs és kiadói tevékenységéből

                                    fizikai és jogi személyek adományai

                                    támogatás jogi személyektől

                                    kölcsönök, hitelek, kamatok.

2. A pénzügyi eszközök bankszámlán kerülnek elhelyezésre. A tartós értéket képező tárgyakat a leltárkönyvben tüntetik fel. A meghatározott célú hozzájárulásokat és adományokat, amelyek fizikai és jogi személyektől vagy más szubjektumoktól származnak, külön listán kell vezetni. A vagyon leltározása évente egyszer végzendő a naptári év végén és a gazdasági felelős tisztségének átadásánál.

3. A Társulás vagyonát a Társulás küldetésének és céljainak megvalósítására valamint a Társulás és annak szervei tevékenységének biztosítására lehet felhasználni.

4. A Társulás céljainak elérése érdekében vállalkozói tevékenységből származó vagyont is képezhet, összhangban az érvényes jogi előírásokkal. 

VII. fejezet

A Társulás megszűnése

A Társulás megszűnéséről a Társulás közgyűlése dönt.

A közgyűlés dönthet a Társulás megszűnéséről más Társulással való egyesülés révén. 

Egyesülés esetén a Társulás vagyona átszáll arra a Társulásra, amellyel a szervezet egyesült.

Amennyiben a közgyűlés a szervezet megszüntetéséről dönt, likvidátort nevez ki. A likvidátor először kiegyenlíti az adósságokat és a kötelezettségeket, majd a likvidációs maradékkal a legfelsőbb szerv döntése alapján jár el. 

A Társulás megszűnését a likvidáció befejezése után 15 napon belül jelenteni kell a SZK Belügyminisztériumának.

VIII. fejezet

Átmeneti és zárórendelkezések

1. 

Az első taggyűlés összehívásáig az elnökség jogköreit arányos módon a Társulás előkészítő bizottsága gyakorolja, amely főként a Társulás rendes tagjainak felvételéről dönt. Az előkészítő bizottság elnöke az első taggyűlést legkésőbb a Társulás bejegyzésétől számított 1 éven belül hívja össze.

2.

A Társulás tevékenységének gyakorlását belső irányelvek szabályozzák, amelyeket a közgyűlés illetve az elnökség hagy jóvá. A Társulás a 83/1990 számú törvény rendelkezései szerint alakul meg, amely a polgárok társulásáról szól a későbbi előírások értelmében, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által történt bejegyzése napján. 

Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, Pozsonyban, 2005. 8. 31-én