Úgy látszik, mintha nem volna fontos a hit, a vallás, az egyház. Bántás nélkül, tükörként az elmúlt 2 évtizedből sok példát sorolhatnánk föl.
(Például: Az esztergomi MET-ben a püspök, egy-két pap talán egy „örült" világi az ébresztő előtt misézett a több ezerfős tábor permén. Remek volt a táborozási kis füzet lelki programja a papíron, de mind lemaradt a valóságban. Csak a helyi megyéspüspököt felejtettük el meghívni. Ő mégis eljött egy ragyogó beszélgetésre, de misézni vasárnap már csak a táborbontás közepette tudott. A Concordián megállás nélkül harsogott a deszka házban a punk zene, de kiesett a figyelemből a magyarangol nyelvű keresztút. A vasárnapi misét a püspök koncelebráltan végezte, de az oltár előtti térségben számos hit közömbös fiatal sétálgatott és hangoskodott. Az ökumenikus záróima is szétszakadt. A homokbödögei nagytáborban áldott volt ugyan a vasárnapi szentmise, utána ökumenikus közös imádsággal, csak éppen a remekül felépített oltár jele maradt le a tábor térképéről.)
Ezzel szemben hisszük és tapasztaljuk, hogy a cserkészet eszménye preevangelizációs erő. Valóban, jelképesen szólva kaput nyit, táborkaput tár a mai társadalmi valóság felé. Bi-Pi szándéka az ifjúság szolgálatában közel van Kalazanczi Szent József, Don Bosco, Teréz anya, Bőjte Csaba törekvéseihez, eljárásához, hitvallásához. Mind ezeknek a gyökere az Isten elfogadásában, szeretetében, a Szentlelke iránti érzékenységében van.
A cserkészet, mivel lényegében hitre épülő mozgalom, befogadja és kifejezi az egyház tartását, családiasságát, élni és éltetni akarását. (A tábor az utolsó napig épül.) A cserkészet az aszketikus nevelést, a hitre nevelését szolgálja a foglalkozási és tábori imák, az indián napok, a tábortüzek, a cserkész felelősségvállalás, a tettek következményeit vállaló egyenesség, az ünnepek megülése, szolgálata, az érzelmi nevelés, éneklés, meditáció által. Nem hiába áll minden egyes tábor közepén a tábori kereszt és a zászlórúd a nemzeti zászlóval.
Mindehhez a hívő odaadás – az özvegyasszony két filléréig – és a felelősség vállalás a Krisztusnak való elszámolásig: nélkülözhetetlen. A cserkész naponta megtapasztalja Isten gondviselő szeretetét.
Brückner Ákos Előd