Nagyszombatban november 17-én Mons. Orosch János apostoli kormányzó és Erdő Péter bíboros-érsek átadták az idei Szent Erzsébet Rózsája-díjat az arra érdemesült személyeknek, szervezeteknek. A díj célja biztosítani a híveket arról, hogy az Egyház értékeli a rászorulóknak nyújtott karitatív munkát, mert ez nagyon szép keresztény cselekedet. Ennek jeléül külön kitüntetéssel jutalmazza azokat a híveket, akik ezen a téren a Krisztus szeretetének kimagasló fokát érték el.
A díjazottak a következők:
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 1990. március 11-én alakult Dunaszerdahelyen. A szervezet közel 1200 tagja 32 cserkészközösségen belül működik Dél-Szlovákia magyarlakta helységeiben Pozsonytól egészen Királyhelmecig. Az SZMCS a magyar gyermekek és fiatalok valláserkölcsi magatartását, testi és szellemi képességét hivatott fejleszteni a cserkészet eszméinek szellemében, nagy hangsúlyt fektetve nemzeti öntudatuk megerősítésére, magyarságuk megtartására.
A nevelőmunka megközelítőleg 350 fiatal, ill. felnőtt önkéntes segítségével folyik, kiknek szakképzettségét az évente megszervezett vezetőképző táborok biztosítják. A fiatalokkal három korosztályra osztva foglalkoznak: kiscserkészek (6-10 évesek), cserkészek (10-15 évesek), Rover cserkészek (15-20). 20 év fölött felnőtt cserkésszé válnak a tagok, felső korhatár nincs: ,,aki cserkész, mindig cserkész".
A kisközösségekre épített heti nevelőmunkát rendszeres régiós és országos rendezvényeink egészítik ki, melyek programjai tagjaink nevelésére, a természettel való jó kapcsolat kialakítására, az alkotóképesség fejlesztésére, valamint kulturális örökségünk ápolására irányulnak. Évente megrendezik az Országos Akadályversenyt és Métabajnokságot, az Országos Cserkésznapot, regös hétvégéket, lelkigyakorlatokat, 4 évente szervezik meg tagjaiknak országos táborát, a Szövetségi Nagytábort, valamint folyamatosan bekapcsolódnak a környezetünket szebbé tevő önkéntes munkába.
Az SZMCS keretein belül szervezett formában 2000 óta folyik vízicserkészmunka, ők a hagyományos cserkészmunka mellett évente szerveznek vízi túrákat, vízi táborokat.
A Mária Légió
lekiségi mozgalom 1921. szeptember 7-én alakult és elterjedt világszerte az összes kontinensen. Immár világszerte több mint 3 MILLIÓ AKTÍV TAGJA van, és több mint 10 MILLIÓ IMÁDKOZÓ TAGJA. Hazánkba két vonalon került: a szlovák nyelvterületre 1991-ben Brestovanyban és a magyarra 1995-ben Komáromban. Jelenleg a szlovákiai magyar katolikusok legelterjedtebb lelkiségi mozgalma 26 településen 31 csoportja (praesidium) működik. 26 lelkivezető foglalkozik velük. Ezek 3 Curia testületre vannak osztva: Komárom, Dunaszerdahely, Egyházgelle. A 31 Praesidium közül 29 magyar és 2 szlovák van. Ezzel párhuzamosan működik a Pozsony-Nagyszombati Curia is.
XXIII. János szavai szerint a Mária légió a katolikus egyház igazi arca. Férfiak és nők számára egyaránt nyitott, gyakorolható az óvódás kortól a legidősebbekig.
Nálunk a betegek és elhagyottak lelki pártfogolása,visszavezetése, a jó halálra való felkészítés (otthon, kórház, elfekvők és idősek otthona), gyermekek és fiatalokkal való foglalkozás (hittanversenyek, bibliaverseny együtt szervezése), minden korosztály szentségekhez és az aktív keresztény életbe való visszavezetése, a hívek vallási ismereteinek elmélyítésére szolgáló rendezvények szervezése (konferenciák, felnőtthittanok szervezése, sajtóapostolkodás, plébániai lapok, Mária rádió) tartozik a feladataik közé. Ezen kívül a segítséget nélkülöző plébániákon minden templom és liturgia körüli mindennemű feladatok ellátása, a temetőben a lelkipásztorok sírjainak gondozása, Mindez a tagok önmaguk megszentelődésének a tudatában.
Összesen a 31 praesidium 194 fogadalmas aktív légiós és 7 jelölt aktív légiós 1749 segítő imádkozó és 3 jelölt segítő imádkozó végzi áldásos tevékenységét.
Kósa Julianna
Egyike azoknak a szlovákiai magyar hitoktatóknak, akik rögtön a rendszerváltás után az Egyház szolgálatába álltak. Hosszú éveken keresztül tanította, formálta és nevelte a fiatalokat a hittanórákon. Nagy támasza volt az idős vásárúti lelkiatyának, akinek plébániájára nagy távolságot is leutazott nap mint nap, hogy segítsen számára a hitoktatásban. Idősödő kora és gyakorta jelentkező egészségügyi problémái ellenére is vállalta, hogy a Győri Hittudományi Főiskolán tovább fejlessze a tudását, mivel a rá bízott ifjúságot minél színvonalasabb oktatásban kívánta részesíteni. A katedrán eltöltött több mint húsz éves áldozatos és odaadó hittanári tevékenység után az idén átadta a stafétabotot a fiatalabb tanári generációnak. Mindezek mellett mindmáig odaadóan és szeretetteljesen törődik szüleivel, több mint száz éves édesapjával, és édesanyjával.
Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete (Máncse)
A Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete 1998-ban alakult. Ma 60 tagcsaládja van. A szülőföld szeretetének és a család összetartásának az eszméjét hivatott megtartani és terjeszteni. Ezt fontosnak tartja, mert olyan világban élünk, ahol olyan értékrendet, mint a hűség, a szeretet a bizalom és az önzetlenség megmosolyognak. Ugyanakkor ebben a világban csendesen mégis jelen van a szeretet és az összes érték, amire szükségünk van, csak nem kap reklámot.
A Mátyusföldet, mint népi tudatban megmaradt emléket, már a 14. században említik a krónikák. Nevét Csák Máté birtokos nevéről, Mátéról kapta, amely birtok magába foglalta Trencséntől Komáromig a Vágmelléket. Mátyusföld magyarsága a honfoglaláskor telepedett itt meg. Itt találták meg az első írásos nyelvemlékünket, a Halotti beszédet, a Szent István király által alapított Deákin.
A Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete tehát ilyen gazdag kultúrtörténeti helyen működik. Bejegyzett székhelye Pered.
Jelenleg 60 tagcsalád alkotja a tagságát. Ezen belül van egy csoportja Komáromban. A többi település 1-1 családdal képviseli szülőhelyét. Hitüket, hagyományainkat, a legdrágább kincsünket az anyanyelvünket féltve őrzik. Küzdelmük közös a Kárpát-medencében az összes családszervezettel, küzdőterük viszont különböző.
Az Egyesület célja, hogy e kis országban felnőttnek és gyermeknek egyaránt az élethez szükséges értékek első közvetítője és egyben legbiztosabb védőburka a család legyen.
Európában a családoknak közel a negyede nagycsalád, de ha a nagycsaládban élők számát vesszük, akkor ez már majdnem hatvan százalékát teszi ki a lakosságnak. A nagycsaládban érték az idős szülő is, aki megérdemli a szeretetet és a törődést.
Markovicz László 1938-ban született Izsán. Az alapiskola után inasiskolát és ipari középiskolát végzett. Vallásos családból származik, így kiskorától kezdve látogatta a templomot. Hat éves korától ministrált, majd később a sekrestyésnek segített a harangozásban és az orgona fújatásánál is. Később a takarításban és díszítésben is teljes mértékben segédkezett. Mivel mindig jó kapcsolata volt a falu plébánosaival, ezért mindig szívesen segített nekik, és a templom körüli munkákban és javításokban, a harangok javításánál, a templom tornya felújításán is kivette a részét. Az elmúlt 30 évben mindig besegített a templomi és plébániai munkákban. Régebben imanapokra több alkalommal autóbuszt szervezett. Amikor Komáromhoz csatolták egy időre Izsa községét, saját maga hordta saját költségén az atyákat a vasárnapi szentmisékre is.
A Házas Hétvége keresztény lelkiségi mozgalom, amely a házasságban élők, illetve papok/szerzetesek életének megújítását szolgálja. Elsődleges célja a páron belüli kapcsolat megerősítése, papok/szerzetesek és a közösségiek közötti kapcsolat elmélyítése.
A mozgalom nálunk 1994 óta működik. A 18 év alatt 26 alkalommal rendezett két és fél napos Első Hétvégét. Idáig 250 pár, 18 pap, 6 szerzetes és 1 püspök vett részt hazánkban Házas Hétvégén.
Kulcsár Tibor a dunaszerdahelyi plébániaközösség gazdasági tanácsának tagja. Mint templomatya 12 éve szolgálja a templomot és a híveket. Az eddigi szolgálata alatt részt vett az új plébániaépület átépítésében, a plébániatemplom teljes belső és külső felújításában, és mint templomépítő a sikabonyi kápolna építésének az irányítása is az ő gondjára volt bízva.
A Szent Erzsébet Rózsája-díj szabályzata honlapunkon található az alábbi linken: Szabályzat
Magyarország prímása a Könnyező Szűzanya tiszteletére tartott Imakilenced keretében celebrált magyar nyelvű szentmisét a nagyszombati érsekség templomában. A teljesen megtelt templomban - szinte mindegyik, magyarok lakta régióból érkezett több száz hívő előtt - celebrált szentmisén Erdő Péter bíboros a templomban elhelyezett "Nagyszombati Szűz Mária"-kegykép 1708-ban - a kuruc háborúk idején - megfigyelt vérkönnyezésére emlékezve azt mondta: akkor az emberek azért imádkoztak, mert átérezték a közösségüket fenyegető veszélyt, és felfedezték a Szűz anyai gondoskodását.
A Pázmaneum Társulás ezúton gratulál a díjazottaknak!