Kéménd egyházközsége 2013-ban a 300 éves plébánia épületének külső tatarozása céljából emlékestet és jótékonysági vacsorával egybekötött keresztény bált szervezett április 20-án. Az esemény sokakat megszólított és megérintett, mert telt ház várta a 300 év rövid történelmi ismertetését, amit az est fővédnöke és házigazdája Dr. Sztyahula László, kéméndi lelkipásztor köszöntőjében ismertetett.
A plébánia épülete 1713-ban épült, amely azóta kisebb nagyobb megszakításokkal folyamatosan teljesíti küldetését. Az épület a török hódoltság után az esztergomi érsek egyházi közigazgatását új plébániák építésével folytatta. Azóta 22 lakója volt, és ahogy az ismertetésből kitűnt, a legtöbb ima az egyházközségben a paplakon hangzott el. Az épületet azon hívek emelték, akik még a török hódoltság végén megérték Buda felszabadulását és a Rákóczi szabadságharcnak is kortársai voltak. A mozgalmas 18. század végén a napóleoni csatározások sem kímélték az egyházközséget, majd a reformkor, az 1848-as forradalom és szabadságharcai következményeként a jobbágyvilág véget ért Magyarországon Arad vértanúival. A húsz évig tartó Bach-korszak után az 1867-es kiegyezés viszonylagos ötvenéves nyugalma következett. A paplak túlélte a 20. század két világháborúját is, majd az azt követő társadalmi átrétegeződés és az 1989-es parancsuralmi diktatúra rányomta bélyegét az épületre, és az felújulásra szorul. Maholnap annak is 25 éve, miként a plébánia építésének idején is volt, amikor 25 év múltán építették fel a török hódoltság után 1713-ban. Ma pedig azok újítják meg, akik túlélték az előző rendszert, hogy új köntösbe öltöztessék a község legrégebbi középületét. Ezt a párhuzamot is kiemelte emlékbeszédében az est fővédnöke és házigazdája, majd a pohárköszöntőt a Rákóczi indulóval folytatták, amely a plébánia építésével majdnem egykorú.
Ezt követően jó hangulatban, meghitt beszélgetésben folyt az est, amit a tombola szórakoztató pillanatai is emlékezetessé tettek, majd megköszönte a szervezőknek, támogatóknak és szponzoroknak a támogatást.