Ugrás a tartalomra

Beszámoló a pozsonyi hitoktatói találkozóról

Beszámoló a pozsonyi hitoktatói találkozóról

2010. szeptember 25-én Orosch János nagyszombati segédpüspök, az SzPK HIB Magyar Kateketikai Albizottságának püspök-elnöke meghívására ThBibLic. Jáger Róbert tartott továbbképzést a magyar hitoktatóknak és a Biblia iránt érdeklődőknek. Előadásainak témája Sámuel első könyve és Lukács evangéliuma volt. Az ószövetségi könyvvel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy általában a történelmi könyvek közé sorolják (és az iskolában is így tanítják), noha ez prófétai könyv, a korábbi próféták könyveihez tartozik. Tulajdonképpen három személy – Sámuel, Saul és Dávid – története, és nincs befejezve, mert Sámuel második könyve szervesen kapcsolódik hozzá. (A héber szöveg egy könyv, de mivel egy klasszikus tekercsre nem fért rá, két részre osztották.) Fő mondanivalója: az Istenhez való hőség áldást, a hőtlenség átkot von maga után. Isten nem csak igazságos, hanem irgalmas, könyörületes is. Meg kell tanulnunk felismerni Isten hangját, és a szívünkben hordozni.
Lukács evangéliumánál először a mőfaj meghatározásáról beszélt az előadó (biográfia) – bemutatja, mit tett értünk Jézus, és buzdít az ő követésére. Jézus nem Messiás-király, hanem irgalmas, emberközeli, empatikus üdvözítő. Az evangélista sokszor hangsúlyozza a látást, az imádságot, beszél a Szentlélekről és a nők szerepéről. Utóbbiak esetében kiemeli, hogy tanúságtételük által fontos szerepük van a keresztény közösségben.


Bogár Imre