Egy éve történt: egyházmegyei felosztás
Egy éve, 2008. február 14-én XVI. Benedek pápa aláírásával Tomko bíboros ismertette az új egyházmegyei felosztást. Ami a szlovák híveknek öröm volt, az a felvidéki magyarok nagy többségének bánat és kétségbeesés.
Az új egyházmegyék kialakításával az eddigieket függőleges irányba felszabdalták, ezáltal a felvidéki magyar katolikusokat több egyházmegyébe sorolták, ahol kisebbségbe kerültek. Számos plébánia szőnt meg, vagy magyar pap híján - mivel a régi, aki ellátta, más egyházmegyéből járt át kisegíteni - szlovákot helyeztek oda. A papneveldékbe egyenlőtlen arányban osztódtak el a kispapok.
Az új egyházmegyei felosztást szomorú szívvel szemlélték a felvidéki magyar katolikusok lelkipásztorai és hívei is. A többségük ugyanis egy magyar püspök kinevezésében reménykedett. Ez nem valósult meg.
A magyar nemzetiségő katolikus hívek és lelkipásztoraik kezdeményezését felkarolva 3 felvidéki magyar civil szervezet nyílt levélben reagált a Szlovák Püspökkari Konferencia által kihirdetett február 14-ei egyházmegyei felosztásra. A Pázmaneum Polgári Társulás, a Mécs László Társulás és a Jó Pásztor Alapítvány által írt nyílt levelet először a Szlovák Püspökkari Konferenciának, a megyéspüspököknek és az Apostoli Nunciatúrának küldték meg. Később aláírásgyőjtésbe kezdtek, aminek eredménye, hogy két hónap alatt 25 000 aláírás jött össze.
Leghevesebb ellenzője a Remény katolikus hetilap főszerkesztője volt, aki elhamarkodottnak ítélte meg a Nyílt levél íróinak reakcióját és elítélte azt.
Az egyházmegyei felosztást követően és a Nyílt levél tartalmának valós meglátásai után a szlovák püspökök engedményeket tettek, de a magyar püspök kinevezése még a mai napig is várat magára. Remény nincs rá, hiszen állandóan támadják azokat, akik megemlítik ennek fontosságát. Az ún. püspöki helynökök kinevezésével oldották meg az új helyzetet a szlovák püspökök. Ebből Nyitrán szlovák ajkú került kinevezésre. Pozsonyban érseki megbízott foglalkozik a magyar hívekkel. Nagyszombatban Orosch János püspök atya gondját viseli a nyájnak, míg Besztercebányán magyar nemzetiségő püspöki helynököt neveztek ki.
Az egyházmegyei felosztás körül nem csitultak el a hangok. A szlovák püspökök ideális megoldásról beszélnek. őket támogatják bizonyos magyar papok is. A másik oldalon a Nyílt levél szerzői és a hozzájuk csatlakozott országos társadalmi szervezetek és polgári társulások állnak, valamint szintén magyar papok, hívek.
Ma már nem csak a felvidéki magyar katolikusok kiáltanak saját anyanyelvükön beszélő főpásztorért, hanem a ruszin görögkatolikus testvéreik is. A problémát egyenlőre nem kívánja orvosolni senki, hiszen az idő halad, a nemzetiségek számaránya csökken és lassan arra hivatkozhatnak, hogy ilyen kevés magyarnak vagy ruszinnak nem érdemes saját püspököt kinevezni.
Az új egyházmegyei felosztást szomorú szívvel szemlélték a felvidéki magyar katolikusok lelkipásztorai és hívei is. A többségük ugyanis egy magyar püspök kinevezésében reménykedett. Ez nem valósult meg.
A magyar nemzetiségő katolikus hívek és lelkipásztoraik kezdeményezését felkarolva 3 felvidéki magyar civil szervezet nyílt levélben reagált a Szlovák Püspökkari Konferencia által kihirdetett február 14-ei egyházmegyei felosztásra. A Pázmaneum Polgári Társulás, a Mécs László Társulás és a Jó Pásztor Alapítvány által írt nyílt levelet először a Szlovák Püspökkari Konferenciának, a megyéspüspököknek és az Apostoli Nunciatúrának küldték meg. Később aláírásgyőjtésbe kezdtek, aminek eredménye, hogy két hónap alatt 25 000 aláírás jött össze.
Leghevesebb ellenzője a Remény katolikus hetilap főszerkesztője volt, aki elhamarkodottnak ítélte meg a Nyílt levél íróinak reakcióját és elítélte azt.
Az egyházmegyei felosztást követően és a Nyílt levél tartalmának valós meglátásai után a szlovák püspökök engedményeket tettek, de a magyar püspök kinevezése még a mai napig is várat magára. Remény nincs rá, hiszen állandóan támadják azokat, akik megemlítik ennek fontosságát. Az ún. püspöki helynökök kinevezésével oldották meg az új helyzetet a szlovák püspökök. Ebből Nyitrán szlovák ajkú került kinevezésre. Pozsonyban érseki megbízott foglalkozik a magyar hívekkel. Nagyszombatban Orosch János püspök atya gondját viseli a nyájnak, míg Besztercebányán magyar nemzetiségő püspöki helynököt neveztek ki.
Az egyházmegyei felosztás körül nem csitultak el a hangok. A szlovák püspökök ideális megoldásról beszélnek. őket támogatják bizonyos magyar papok is. A másik oldalon a Nyílt levél szerzői és a hozzájuk csatlakozott országos társadalmi szervezetek és polgári társulások állnak, valamint szintén magyar papok, hívek.
Ma már nem csak a felvidéki magyar katolikusok kiáltanak saját anyanyelvükön beszélő főpásztorért, hanem a ruszin görögkatolikus testvéreik is. A problémát egyenlőre nem kívánja orvosolni senki, hiszen az idő halad, a nemzetiségek számaránya csökken és lassan arra hivatkozhatnak, hogy ilyen kevés magyarnak vagy ruszinnak nem érdemes saját püspököt kinevezni.
Felvidék Ma, atos
Nyilatkoztak a szlovák püspökök az egyházmegyei felosztás 1. évfordulóján
A „Katolícke noviny“ szlovák katolikus hetilap azt a kérdést tette fel néhány szlovák megyéspüspöknek, hogy milyen eredményt hozott az egyházmegyei átszervezés az érintett püspökségek területén. Az alábbiakban a szlovák katolikus hetilap által megszólított megyéspüspökök véleményét közöljük.
Mons. Ján Sokol, nagyszombati érsek:
A Nagyszombati érsekség az egész 2008-as év folyamán biztosította a papok fizetésének folyósítását, az egyházi iskolák és egyéb intézmények támogatását, amelyek a volt Pozsony-nagyszombati Főegyházmegye területén helyezkedtek el. Bízunk benne, hogy ezek a tények hozzásegítettek ahhoz, hogy 2009. január 1-étől az újjászervezett egyházmegyék hatékonyan mőködhessenek, s ezáltal megmutatkozhasson az egyházmegyei átszervezés életképessége.
Mons. Stanislav Zvolenský, pozsonyi érsek:
Az új egyházmegyék a Szentatya akaratából jöttek létre, és új kihívást jelentenek számunkra. Kisebb közösségben kell elmélyítenünk kapcsolatainkat, közelebbről kell megismernünk egymást, s egyre jobban fel kell ismernünk identitásunkat.
Mons. Rudolf Baláő, besztercebányai megyéspüspök:
A Besztercebányai Egyházmegyéhez az egyházmegyei átszervezés után Dél-Szlovákia területéről jelentős számú magyar nemzetiségő hívő került. Kevés kivételtől eltekintve, a papok és hívek ezt a tényt nyugodtan, magától értetődően, sőt egyes esetekben örömmel fogadták. A Besztercebányai Egyházmegyében az első napoktól fogva van püspöki helynöke a magyar híveknek, Mgr. Mahulányi József ipolysági esperes személyében. ő hibátlanul beszél magyarul és szlovákul. A híveknek ez a mód megfelel. Ha szükséges, együtt koncelebrálunk a bérmálások vagy zarándoklatok alkalmával. Az emberek ráadásul dicsérik is mindezt.
Egyetlen esetben mutatkozik probléma, amikor egyházmegyém egyik papja, aki igyekvően fogadja a magyar politikusok terveit, szívesen fogadna Dél-Szlovákiában egy eredeti magyar püspököt. Bizonyosan örülne egy magyar egyházmegyének is. Ez ritka eset, de létezik ilyen is. Általánosságban elmondható, hogy az egyházmegyének az a része, amelyet többségében magyar hívek laknak, az egyházmegyei újrafelosztást felindulás nélkül fogadta.
Mons. Tomáš Galis, zsolnai megyéspüspök:
A Zsolnai Egyházmegye a Nyitrai Egyházmegye 9 és a Besztercebányai Egyházmegye 1 esperességéből jött létre. Mi vagyunk Szlovákia legfiatalabb egyházmegyéje. Isten kegyelmének segítségével és egyházmegyénk védőszentjeinek, Szent Cirillnek és Metódnak közbenjárására igyekszünk úgy mőködni és növekedni, mint az életképes újszülött. Az egyházmegyék újraszervezését a Szentatya szavainak értelmében vesszük, miszerint az Egyháznak és a püspöknek közelebb kell lennie a néphez.
Mons. Vladimír Filo, rozsnyói megyéspüspök:
Az egyházmegyei újrafelosztás a Rozsnyói Egyházmegyét is érintette, mivel hozzánk csatolták a breznóbányai esperességet is, 15 plébániával. Egyes papok és hívek nehezen értik meg ezt a felosztást, mivel eddig a Besztercebányai Egyházmegyéhez tartoztak, és közelebb voltak a megyéspüspökükhöz, mint jelenleg a Rozsnyói Egyházmegyében. Idővel azonban megszokják ezt, ha érzik, hogy a rozsnyói püspök törődni fog velük.
www.katnoviny.sk
A „Katolícke noviny“ szlovák katolikus hetilap azt a kérdést tette fel néhány szlovák megyéspüspöknek, hogy milyen eredményt hozott az egyházmegyei átszervezés az érintett püspökségek területén. Az alábbiakban a szlovák katolikus hetilap által megszólított megyéspüspökök véleményét közöljük.
Mons. Ján Sokol, nagyszombati érsek:
A Nagyszombati érsekség az egész 2008-as év folyamán biztosította a papok fizetésének folyósítását, az egyházi iskolák és egyéb intézmények támogatását, amelyek a volt Pozsony-nagyszombati Főegyházmegye területén helyezkedtek el. Bízunk benne, hogy ezek a tények hozzásegítettek ahhoz, hogy 2009. január 1-étől az újjászervezett egyházmegyék hatékonyan mőködhessenek, s ezáltal megmutatkozhasson az egyházmegyei átszervezés életképessége.
Mons. Stanislav Zvolenský, pozsonyi érsek:
Az új egyházmegyék a Szentatya akaratából jöttek létre, és új kihívást jelentenek számunkra. Kisebb közösségben kell elmélyítenünk kapcsolatainkat, közelebbről kell megismernünk egymást, s egyre jobban fel kell ismernünk identitásunkat.
Mons. Rudolf Baláő, besztercebányai megyéspüspök:
A Besztercebányai Egyházmegyéhez az egyházmegyei átszervezés után Dél-Szlovákia területéről jelentős számú magyar nemzetiségő hívő került. Kevés kivételtől eltekintve, a papok és hívek ezt a tényt nyugodtan, magától értetődően, sőt egyes esetekben örömmel fogadták. A Besztercebányai Egyházmegyében az első napoktól fogva van püspöki helynöke a magyar híveknek, Mgr. Mahulányi József ipolysági esperes személyében. ő hibátlanul beszél magyarul és szlovákul. A híveknek ez a mód megfelel. Ha szükséges, együtt koncelebrálunk a bérmálások vagy zarándoklatok alkalmával. Az emberek ráadásul dicsérik is mindezt.
Egyetlen esetben mutatkozik probléma, amikor egyházmegyém egyik papja, aki igyekvően fogadja a magyar politikusok terveit, szívesen fogadna Dél-Szlovákiában egy eredeti magyar püspököt. Bizonyosan örülne egy magyar egyházmegyének is. Ez ritka eset, de létezik ilyen is. Általánosságban elmondható, hogy az egyházmegyének az a része, amelyet többségében magyar hívek laknak, az egyházmegyei újrafelosztást felindulás nélkül fogadta.
Mons. Tomáš Galis, zsolnai megyéspüspök:
A Zsolnai Egyházmegye a Nyitrai Egyházmegye 9 és a Besztercebányai Egyházmegye 1 esperességéből jött létre. Mi vagyunk Szlovákia legfiatalabb egyházmegyéje. Isten kegyelmének segítségével és egyházmegyénk védőszentjeinek, Szent Cirillnek és Metódnak közbenjárására igyekszünk úgy mőködni és növekedni, mint az életképes újszülött. Az egyházmegyék újraszervezését a Szentatya szavainak értelmében vesszük, miszerint az Egyháznak és a püspöknek közelebb kell lennie a néphez.
Mons. Vladimír Filo, rozsnyói megyéspüspök:
Az egyházmegyei újrafelosztás a Rozsnyói Egyházmegyét is érintette, mivel hozzánk csatolták a breznóbányai esperességet is, 15 plébániával. Egyes papok és hívek nehezen értik meg ezt a felosztást, mivel eddig a Besztercebányai Egyházmegyéhez tartoztak, és közelebb voltak a megyéspüspökükhöz, mint jelenleg a Rozsnyói Egyházmegyében. Idővel azonban megszokják ezt, ha érzik, hogy a rozsnyói püspök törődni fog velük.
www.katnoviny.sk
Hiteles hírek és információk a felvidéki magyarságról:
