Esterházy Jánosra emlékeztek az Imakilenced keretében Garamkövesden
A Pázmaneum Társulás a felvidéki magyar plébániákkal karöltve kezdte el a Felvidéki Imakilencedek megszervezését a 2005-ös esztendőben. Céljuk, hogy 9 hónapon keresztül mindig más és más egyházközségben imádkozzanak a magyar nemzet lelki megújulásáért.
A IV. Felvidéki Imakilenced 2008 márciusában kezdődött az Ipoly menti Felsőtúron. A második állomásra április 20-án került sor Garamkövesden. Az Imakilenced Esterházy Jánosról szóló előadással kezdődött, amelynek keretén belül a jelenlevő zarándokok megismerkedhettek a felvidéki mártír gróf boldoggá avatásának feltételeivel, és értesülhettek a legfrissebb fejleményekről. Végezetül a jelenlevők közösen imádkoztak Esterházy János boldoggá avatásáért.
A Pázmaneum Társulás márciusban kapta meg az Esterházy emlékérmet a Rákóczi Szövetségtől. A Társulás azóta is ápolja a mártír politikus hagyatékát és folytatja azt a munkát, amely által szeretnék még többekkel megismertetni a „magyarok szenvedő Krisztusának” életét és munkásságát.
A szentmise előtt Lépes Lóránt szentpéteri lelkiatya végezte a szentségimádást. Az ünnepi főpapi szentmisére hat órakor került sor a garamkövesdi Szent Mihály plébániatemplomban, amelyet Mons. Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora mutatott be 15 oltártestvérével együtt. A püspök atyát, a jelenlevő lekiatyákat és zarándokokat Farkas Zsolt helybéli lelkiatya üdvözölte.
A püspök atya szentbeszédében először is az istentiszteletről és az áldozatvállalásról beszélt. Majd a szentírási olvasmányokat magyarázta és buzdította a híveket, hogy az istentisztelet elé semmit se tegyenek. Felhívta a figyelmet a különböző ideológiák veszélyeire, amelyek zsákutcába vitték a társadalmat. Többször idézte a Szentatya szavait, aki hangsúlyozza, hogy életünket a becses szegletkőre, Jézusra kell helyeznünk. Akik nem ragaszkodnak Krisztushoz, azok zsákutcába viszik önmagukat, családjukat és az egész társadalmat. „Isten nem dobta a gyeplőt a lovak közé a történelem szekere előtt.” – idézte Márton Áron püspököt. A püspök atya továbbá hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak van helye az Isten országában, Isten személy szerint szereti az embert. Elmondta, hogy az élet Valakihez tartozik, nem ahhoz, akinek a száma 666, hanem ahhoz, akinek van neve, az Istenhez.
A szentmise végén Bíró László püspök örömét fejezte ki, hogy ismét eljöhetett a Felvidékre paptestvérei közé, és együtt mutathatott be velük közös liturgiát a nemzet lelki megújulásáért.
Az Imakilenced 2. állomása a Pápai- és a Magyar Himnusz eléneklésével zárult. A következő állomás a csallóközi Nagypakán lesz május 18-án, ahol Márton Áron püspökről emlékeznek meg.
© Karaffa Attila/Pázmaneum
Fotók
Fotók: © atos
Nagyobb felbontású fényképeket kérje a pazmaneum-kukac-stonline.sk címen.