„Üldözött keresztények a 21. században – Fókuszban Szudán és a Közel- Kelet” címen tartotta meg az akadémia a soron következő előadását, melynek ismét a szőgyéni régi községháza előadóterme adott otthont.
Zsolt atya vendégei ezúton Budapestről érkeztek, a CSI (Christian Solidarity International) a Krisztusi Szolidaritás nemzetközi szervezet magyarországi képviseletében, Viz Péter a szervezet magyarországi ügyvezető igazgatója, és felesége Viz- Poór Tünde, a Magyar Katolikus Rádió munkatársa.
A szervezet magyarországi irodája az elmúlt év őszén közzé tette azt a felhívását, hogy a Krisztusi Szolidaritás (CSI) előadó körútra indul, nem csak Magyarországon, de a környező országok magyarlakta településein, hogy bemutassa a CSI tevékenységét. Ha módjában áll, több esetben meghív közel-keleti keresztényeket, mondják el ők közvetlen tapasztalataikat az ottani helyzetről.
Tény, hogy napjainkban a 2,2 milliárd keresztény 10%-át, 230 millió hívőt üldöznek világszerte a hite miatt. Minden négy, vallási okokból üldözöttből három keresztény. Nem ismerhetjük mindannyiuk nevét, sem a sorsát. Nem láthatjuk az arcukat sem, de tudjuk, hogy mind Krisztus képmását hordozzák. A Krisztusért vállalt tanúságtételükért, az üldöztetést, a szenvedést, és a nyomort viselik. A Christian Solidarity International (CSI), magyarul Krisztusi Szolidaritás keresztény szervezet az ő arcvonásaikat szeretné emberközelivé tenni – mutatta be a szervezet munkáját és napjainkban egyre sürgetőbb feladatait Viz Péter előadó.
A hallgatóság megdöbbentő történetekkel és emberi sorsokkal szembesült a vetítéssel egybekötött előadáson, azokkal a valós tényekkel, melyek ma is zajlanak világszerte. Viz Péter elmondta, hogy a keresztényüldözésben leginkább az a hatvannégy muzulmán ország érintett Afrikában, Ázsiában, illetve a Közel-Keleten, ahol keresztény kisebbségek élnek. Ezek közül nagyon sok országban diktatúra működik. Ilyen Szudán, melynek kettészakadása után, az iszlámisták a dél-szudániakat rabszolgának hurcolták el Észak-Szudánba. A CSI arab és fekete-afrikai közreműködők segítségével szabadítja ki az elhurcolt férfiakat, nőket és gyermekeket, jórészt keresztény – dél-szudáni rabszolgákat. Az 1980-as évektől kiújult rabszolgaság ma is létezik, de ma már nem hurcolnak el újabb keresztényeket. Sajnos nem lehet tudni azt, hogy északon mennyi rabszolga lehet még. Független szakértői jelentések tízezertől több százezerig becsülik a számukat, így a CSI folytatja a felszabadító műveletet.
A szervezet célja az, hogy ezek az üldözött, keresztény emberek zaklatás nélkül élhessenek szülőföldjükön. Ezért fontos, hogy helyben segítség a rászorulókat, így szinte sorsközösséget vállalva velük. A CSI emberei megismerik a családokat, gyógyszert, élelmiszert, segélycsomagot, meleg ruhát osztanak. Megvannak a kapcsolataik, hogy az anyagi segítség oda jusson, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szervezet, tiltakozó leveleket is gyűjt azok érdekében, akiket a hitük miatt megvádolnak, bebörtönöznek, elítélnek. Az CSI több nyelven, így magyarul is, havonta kiad egy ingyen megkapható hírlevelet, ahol az „Imanaptár” részben fel vannak tüntetve azok az üldözöttek, akiknek imával lehet segíteni, mert hisznek az ima segítő erejében. Ezek valódi segítséget jelentenek. A CSI magyarországi irodája folyamatosan tájékoztatja a politikusokat, kormányokat és a médiát. Honlapukon (www.csi-magyarorszag.hu) számos beszámoló és információ olvasható a világ minden táján élő keresztények helyzetéről, és az adakozás formáiról. Krisztusi Szolidaritás címen a Mária Rádióban sugárzott műsor is ezt a célt szolgálja. Elengedhetetlen, hogy a hívő emberek tájékozódjanak, és saját, belső meggyőződésük szerint szolidaritást vállaljanak.
Magyarország Kormánya kiemelt támogatást biztosít az üldözött keresztények megsegítésére. 2017 októberében nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten a keresztényüldözésről, ahol a világ harminc országából több mint háromszáz egyházi vezető, politikus és emberi jogi aktivista vett részt. Támogatást küld a magyar kormány a közel-keleti keresztény családoknak, valamint más üldözött és vallási kisebbségeknek, ebben a munkában a CSI magyar iroda munkatársai segítenek, de jelen vannak más országból érkezett CSI aktivisták is.
Észak-Irakba, az Iszlám Állam által többször is lerombolt, immár felszabadított Telskuf településre a kormány 580 millió forintot küldött. Magyar támogatással felépült az iskola, valamint megtörtént a kórház helyreállítása és félévre a gyógyszer ellátás. Az újrakezdést segíti az ösztöndíjprogram is. Ennek keretében szeptembertől nyolcvan nehéz helyzetű keresztény közösségből származó fiatal kezdte meg tanulmányait különböző magyar egyetemeken, akik tanulmányaik után szeretnének hazatérni, hogy a hazájukat erősítsék megszerzett tudásukkal.
Magyarország kiállása mellé csatlakoznak a V4 államai is, már folynak a tárgyalások további közös segítségnyújtásról. „Ne a bajt hozzuk be Európába, a segítséget vigyük oda, ahová szükséges” – mondta Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár. Az üldözött keresztény családok nem kelnek útra a migráns tömegekkel, félnek a muzulmánoktól, akik útközben, vagy a táborhelyeken veszélyeztetnék életüket. Igyekeznek a közelben meghúzni magukat, majd ha a helyzet engedi, visszatérnek otthonaikba.
Álljon itt egy keresztény család története: Az elmúlt években, Nigériában az iszlámista Boko Haram támadásai százezreket késztettek menekülésre. Sokan Enuguban (Dél-Nigéria) találtak új otthonra, ahol a CSI támogatja az árvákat és a menekült családokat.
Miracle kistestvérével, Mirabellel és szüleivel, Josephhel és Dorathyval Nasarawa szövetségi államban (Közép-Nigéria) élt. „Tudjuk, milyen fontos a jó képzés, ezért egy erős iskolába akartuk küldeni a gyerekeket” – meséli az édesapa. Ezért nem menekültek el, amikor a Boko Haram (jelentése: a nyugati oktatás bűn) iszlamistái megszállták a környéket, bár a támadások célpontjai a diákok és a tanárok voltak.
„A környékünkön egyre nőtt a feszültség a keresztények és muzulmánok közt, de úgy gondoltuk, hogy végül meg tudunk egyezni.” Aztán egy napon fölgyújtották azt az angol iskolát, ahová Miracle is járt. „Ekkor a szomszéd városba küldtük a lányunkat tanulni. De a Boko Haram kezdte elrabolni a diáklányokat, ezért inkább itthon tartottuk Miracle-t.”
Végül az iszlamisták lángba borították az egész negyedet, ahol a család is élt. Joseph egy katonai lágerbe menekült a családjával, ahonnan pár nap múlva Enuguba (Dél-Nigéria) mentek. A csecsemő Mirabelnek már ruhája sem volt. A család egy üres épületben húzta meg magát. A CSI támogatja az újrakezdést Enuguban, 850 ezer forint értékű nigériai nairát adott egy kis élelmiszerüzlet indításához a családnak. Miracle a Szent Leó iskolába járhat, amire a szülők olyan nagyon áhítoztak. A Szent Leó iskolában tanuló száz diák költségeit a CSI fedezi. Miracle története sajnos nem egyedi, társai mind átélték ugyanezt. Őket is a Boko Haram űzte el. A gyűlölet és tudatlanság elől menekültek Enuguba, ahol esélyt kaptak a nyugodt életre és tanulásra. Talán egyszer ők is hozzájárulhatnak hazájuk békés fejlődéséhez. (A történetet a CSI, Viz Péter tette közzé.)
Az előadás kitért az ázsiai keresztényüldözésre is, Kínában és Vietnamban megfélemlítik a keresztényeket, száműzik a misszionáriusokat. Észak –Koreában legalább kétszázezren sínylődnek börtönökben vallási és politikai okokból.
Viz Péter befejezésül elmondta: „Különbséget kell tennünk a muzulmán lakosság és az iszlámisták között. Az iszlámizmus olyan szélsőség, amelynek tagjai a történelem folyamán rendszeresen öltek ártatlan embereket. Valójában először mindig azok a muzulmánok szenvednek a szélsőségesektől, akik békésen élnek. Nem kezelhetjük egy tömbként az iszlámot. Vannak gyűlöletkeltő prédikátorok és vannak békés emberek, akik petíciókat írnak alá a keresztények védelmében, és kiállnak a vértanúk mellett. Szíriában is számos esetről tudunk, amikor menekülés közben muzulmánok segítették ki a városból a keresztényeket. Például muszlim kendőt adtak nekik, hogy átengedjék őket az ellenőrző pontokon. Tartúszban, ahol jelenleg béke van, dolgozik egy arám apáca, Sára nővér, aki keresztény és muzulmán menekülteket is befogad, gyerekeket, családokat, akik most együtt élnek, járnak iskolába. Végül is a cél nem más, mint a békés egymás mellett élés megteremtése, hiszen ezek az emberek korábban is együtt éltek, nem lehet őket kiszakítani a környezetükből. Azt is figyelembe kell venni, hogy ezekben az országokban a keresztény kisebbségek képviselik az emberi jogokat és a vallásszabadságot. Ezért fontos az ő jelenlétük.
A gyűlölet gyűlöletet szül. Európai szintű összefogásra és sokkal nagyobb szolidaritásra van szükség. Szembe kell néznünk saját hitünkkel. Ha kereszténynek valljuk magunkat, olyan megoldást kell találnunk, ami egybehangzik az Evangéliummal.”
Berényi Kornélia
