A 2010. ÉVI FELTÁMADÁSI MENET MEGHÍVÓ LEVELE
„Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál,
hogy egyek legyenek, mint mi.” Jn 17.11.
„Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál,
hogy egyek legyenek, mint mi.” Jn 17.11.
Főtisztelendő Plébános Úr! / Nagytisztelető Lelkész Úr!
Tisztelt Egyházközségi Képviselőtestület / Tisztelt Gyülekezeti Presbitérium!
Tisztelt Civilközösségi Szervezők!
Mi, zamárdiak ezennel szeretettel köszöntjük a Feltámadási menet régi és leendő résztvevőit! Kezdeményezésünk azért jött létre 2005-ben, hogy a lelkes emberek kiállása által hirdesse az elfásult vagy csalódott honfitársainknak a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát. A kettőt egységbe fogva és egyszerre. A kezdeményezés 2005 óta minden évben megvalósult, bizonyára nem tévedünk, ha ebben égi segítséget látunk. A kb. 3000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan, a Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden kárpát-medencei utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevő közösségek körülbelül 30-40 km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerően adják össze.
Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad Burgenland felé, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A Feltámadási menet idei útvonala egy középső ágakat is hajtott, mely az ország közepét öleli föl Szatmáron át be a Szilágyság felé.
A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns testvérek számára, Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s hozzuk át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését - egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket.
A Feltámadási menet létfeltétele, hogy 30-40 km-enként, az ún. stációtelepüléseken meglegyenek a helyi szervezők. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy plébánia, gyülekezet, lelkiségi közösség (Kolping-család, cserkészcsapat, keresztény/keresztyén férfi vagy nőegylet …) valamint világi közösség (például polgármester és segítői, huszárhagyomány-őrzők, polgári kör, kulturális egyesület) egyaránt végezte a helyi szervezést vagy segített abban. Eddigi tapasztalataink alapján egy imitt-amott felmerülő ellenérvre is ki kell térnünk. Vannak olyan testvéreink, akik azt vallják, „nem sokat ér a szimbolikus tett a mai világban”. „Munkahely kell, tisztességes bér, tisztességes kamatú hitel, anyanyelvi oktatás minden szinten, effélékkel újítható meg a magyarság…” – mondják. Ez igaz is, csak vegyék mindehhez, hogy a lelket, az életbe vetett hitet, a közösséget, a nemzetet istenes közösségi ünnepek, erőfeszítések, áldozatvállalások erősítik, újítják meg. Ezekben gyökerezik az élet minden területére kiterjedő konkrét és praktikus lépések sora, amelyek a köznapi óhajtások megvalósulását is elősegíthetik. Egy példa: pontosan a 2005. évi feltámadási menetnek köszönhető egy határon inneni és egy határon túli magyar településnek a testvéri összefogása. Egy másik felvetődő kérdés: ez a kezdeményezés segíti-e a személy egyéni kegyelmi gyarapodását? Csak rövid feleletképpen annyit mondunk: minden Krisztus nevében létre jött találkozás, mely tényleg a Megváltót állítja a középpontba, ezt a célt szolgálja. Mi ilyen szándékkal indítjuk útjára minden évben a Feltámadási menetet.
Végül a Feltámadási menet egyik különös és nagyszerő kegyelméről külön is szólnunk kell: ma, amikor akkora nagy széthúzás tapasztalható mindenütt a Kárpát-medencében, csodálatos dolog, hogy katolikusok és protestánsok, nem tekintve a múltnak elválasztó történéseit, akár együtt egyszerre, mint például Hévízgyörkön, akár egymást követő stáció gazdáiként - például Magyarpéterfalva – Szőkefalva -, részesei egy Krisztusközpontú magyar cselekvésnek! A Feltámadási menetben részt véve ki-ki hite szerint erősíti a magyarság Éggel való szövetségét. Az ősi magyar, útnak indító mitikus „létminta” – Hunor és Magyar csodaszarvas követése – ma keresztény/keresztyén formában így valósulhat meg. A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló nagymisére. Ott utána az oltár előtt egyesítik őket, s az újra egy jelvényt azután a csíksomlyói közösség viszi le a plébániatemplomba a csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvények pedig évente visszakerülnek a balatoni kiindulási helyre.
Egy stációtelepülési közösség konkrét teendői:
A településükre beérkező, előttük lévő stációtelepülés menetét kell fogadniuk, és az átvett feltámadási jelvényt, zarándokkönyvet alkalmas helyen és módon másnapig tárolniuk. A szervezőknek ebből következően a következő stáció szervező csoportjával is előre fel kell venniük a kapcsolatot, hogy azok szintén megszervezhessék a menet ünnepélyes fogadását. Mi minden szervező közösségnek megküldjük az előtte lévő és az utána következő szervező kör elérhetőségét, mihelyst ők megadták nekünk. Ha ők a tavalyiak volnának, már közvetlenül is érdemes hozzájuk fordulni, mert a személyes kapcsolat már adott. A fogadási ünnepséget ki-ki a saját elképzelése szerint szervezi meg. (Összeköthető szentmisével, istentisztelettel, rövid liturgiával, verssel, énekkel, beszéddel stb.) Mi egy evangéliumi idézetet is ajánlunk a fogadási ünnepségek fókuszába, ez olvasható e levél elején! És továbbra is ajánljuk a marosvásárhelyi ötletet: a feltámadási jelvény átadásakor vagy a nagycsaládok vagy a résztvevők gyermekei lehetnének a főszereplők, hiszen nemzetünk jövőjének letéteményesei a gyermekek! A fogadási ünnep lelki gazdagsága növekszik azáltal is, ha reá a szervezők meghívnak olyan személyeket, akik elmagányosodtak, testi vagy lelki nyomor a sorsuk, és talán egy új kezdet lenne számukra ez a rájuk figyelés. Feltámadási meneti szakaszát kinek-kinek meg kell szerveznie: kik viszik tovább közülük a feltámadási jelvényt, mikor indulnak; mi az útvonal (ebbe földút is beleeshet); hol állnak meg pihenni; vagy közbenső települési közösséggel találkozni? Milyen formában zarándokolnak: gyalog, autókkal, busszal, kerékpáros csapatként, fogatokkal stb.? Kell-e rendőrségi bejelentést, útvonalbiztosítást kérni? A gyalogos zarándoklatnak van tán a legmaradandóbb élménye, tapasztaltuk. Lehet „kombinált” is: az elindulás elején, a település határáig gyalog, onnét közlekedési eszközzel, vagy a következő stációtelepülés határáig közlekedési eszközzel, onnét gyalog. (Nálunk, zamárdiaknál úgy esett, hogy egy csapat végig gyalog ment, s úti célunk vége felé csatlakoztak hozzánk autókkal odajött falubelijeink.) A zarándoklat vagy menet formája függ továbbá attól, milyen a szervező közösség „ereje”, mit tud vállalni; munkanap van-e vagy munkaszüneti nap? Függ az útszakasz hosszától, az útvonalba eső közút forgalmasságától, az időjárástól, a résztvevők száma falu helyen az időszerő mezőgazdasági munkáktól.
Most már akadnak olyan szervezők, akik a saját és a következő stációtelepülés közötti településeket úgy vonják be a zarándoklatba, hogy nemcsak egy szalagot köttetnek fel velük útjuk során, hanem át is adják nekik a jelvényt, s azok viszik tovább frissében. Ebben az esetben tehát nem az előző stációtelepülés közössége érkezik meg a következő stációhelyre, hanem egy közbenső. Sőt, a közbenső akár továbbadhatja a következő közbensőnek is. Ez azért is jó megoldás, mert cselekvőleg sokkal többen vesznek részt a Feltámadási menetben, másrészt a 30-40 km-es fáradozás terhe így megoszlik. De ez esetben is érvényes, hogy még az adott napon kell a Feltámadási menetnek elérnie az új stációt! Az ilyen szervezés nyilván többletmunkával jár. (A nagyszerő szervezésnek köszönhetően például egyszer Fertőd - Kapuvár Csorna között mindegyik településen hol az iskolások, hol a plébániák, hol a polgármester, hol az iskolák fogadták az odaérkező menetet.) A szervezés része még, hogy a következő stációtelepülésre ért (vagy közbenső településre, ha ott adják át a feltámadási jelvényt) résztvevőik hazaszállítását is meg kell oldani.
A szalagokon üzenetképpen egy szép idézet szerepelhet. Nekünk nagyon tetszik, hogy a felkötött szalagok túlnyomó többsége általában a helyi színeknek, helyi címernek felel meg. (Minden évben egyébként a szalagokat a csíksomlyói plébániatemplomban egy külön tartóra átteszik.)
Ha más felekezető keresztények is élnek stációtelepülésükön, szeretettel ajánljuk a helyi szervezők figyelmébe, hogy őket is próbálják megnyerni a Feltámadási menet ügyének, és hívják meg őket a helyi ünnepségre! Ha többnemzetiségő a település, a nem magyar közösség felé is lehet akár nyitni. (Szép példája az összefogásnak a hévízgyörki, ahol három felekezet – evangélikus, református és katolikus – közös ünnepe a Feltámadási menet odaérkezte. Nemesmileticsen horvátok is részt vettek az ünnepségen, Élesden pedig szlovákok. Hasonlóképpen, ha településükön van egyházi oktatási intézmény, diákjait, tanárait érdemes bevonni!) A környékbeli települések követeit is meg lehet hívni a fogadóünnepségre vagy a menetbe.
Kérjük, ha mód van rá, készítsenek fényképet, digitális fényképet, filmfelvételt, mert szeretnénk a Feltámadási menetnek minél több mozzanatát minden résztvevő közösséggel megismertetni a képekből készített összefoglalóval. (A Duna Tv vallási szerkesztősége is 2006-ban ezekből az anyagokból állította össze a Feltámadási menetről az Isten kezében-sorozat pünkösd vasárnapi 25 perces filmjét.) És reméljük, vallási híradójukban idén szintúgy beszámolnak a menetről úgy, mint tavaly. Ha szeretnék, hogy helyi ünnepségükről, szakaszukról a Duna Tv tudósítást készítsen, kérjük, jelezzék nekünk! Természetesen, mi nem garantálhatjuk, hogy egy forgató stáb önöknél biztosan megjelenik, de igényüket jelezzük a szerkesztőségének!
Honlapkapcsolat:
2007 óta a http://www.bucsujaras.hu/feltamadasimenet2007.htm honlapon lehet nyomon követni a Feltámadási menetről szóló tájékoztatókat, beszámolókat. (Úgy is lehetséges az elérése, hogy a www.bucsujaras.hu a keresés tárgya, és ott egy további kattintás.) Ide bárki beküldheti saját ünnepük élménybeszámolóját. A korábbiak még most is olvashatók!
Isten áldja Önöket! Dicsértessék a Jézus Krisztus! - Áldás, Békesség! - Békesség Istentől! A zamárdiak és egyházközségi képviselőik nevében:
Gál Péter főszervező (egyhk-i világi képviselő)
Tisztelt Egyházközségi Képviselőtestület / Tisztelt Gyülekezeti Presbitérium!
Tisztelt Civilközösségi Szervezők!
Mi, zamárdiak ezennel szeretettel köszöntjük a Feltámadási menet régi és leendő résztvevőit! Kezdeményezésünk azért jött létre 2005-ben, hogy a lelkes emberek kiállása által hirdesse az elfásult vagy csalódott honfitársainknak a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát. A kettőt egységbe fogva és egyszerre. A kezdeményezés 2005 óta minden évben megvalósult, bizonyára nem tévedünk, ha ebben égi segítséget látunk. A kb. 3000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan, a Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden kárpát-medencei utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevő közösségek körülbelül 30-40 km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerően adják össze.
Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad Burgenland felé, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A Feltámadási menet idei útvonala egy középső ágakat is hajtott, mely az ország közepét öleli föl Szatmáron át be a Szilágyság felé.
A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns testvérek számára, Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s hozzuk át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését - egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket.
A Feltámadási menet létfeltétele, hogy 30-40 km-enként, az ún. stációtelepüléseken meglegyenek a helyi szervezők. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy plébánia, gyülekezet, lelkiségi közösség (Kolping-család, cserkészcsapat, keresztény/keresztyén férfi vagy nőegylet …) valamint világi közösség (például polgármester és segítői, huszárhagyomány-őrzők, polgári kör, kulturális egyesület) egyaránt végezte a helyi szervezést vagy segített abban. Eddigi tapasztalataink alapján egy imitt-amott felmerülő ellenérvre is ki kell térnünk. Vannak olyan testvéreink, akik azt vallják, „nem sokat ér a szimbolikus tett a mai világban”. „Munkahely kell, tisztességes bér, tisztességes kamatú hitel, anyanyelvi oktatás minden szinten, effélékkel újítható meg a magyarság…” – mondják. Ez igaz is, csak vegyék mindehhez, hogy a lelket, az életbe vetett hitet, a közösséget, a nemzetet istenes közösségi ünnepek, erőfeszítések, áldozatvállalások erősítik, újítják meg. Ezekben gyökerezik az élet minden területére kiterjedő konkrét és praktikus lépések sora, amelyek a köznapi óhajtások megvalósulását is elősegíthetik. Egy példa: pontosan a 2005. évi feltámadási menetnek köszönhető egy határon inneni és egy határon túli magyar településnek a testvéri összefogása. Egy másik felvetődő kérdés: ez a kezdeményezés segíti-e a személy egyéni kegyelmi gyarapodását? Csak rövid feleletképpen annyit mondunk: minden Krisztus nevében létre jött találkozás, mely tényleg a Megváltót állítja a középpontba, ezt a célt szolgálja. Mi ilyen szándékkal indítjuk útjára minden évben a Feltámadási menetet.
Végül a Feltámadási menet egyik különös és nagyszerő kegyelméről külön is szólnunk kell: ma, amikor akkora nagy széthúzás tapasztalható mindenütt a Kárpát-medencében, csodálatos dolog, hogy katolikusok és protestánsok, nem tekintve a múltnak elválasztó történéseit, akár együtt egyszerre, mint például Hévízgyörkön, akár egymást követő stáció gazdáiként - például Magyarpéterfalva – Szőkefalva -, részesei egy Krisztusközpontú magyar cselekvésnek! A Feltámadási menetben részt véve ki-ki hite szerint erősíti a magyarság Éggel való szövetségét. Az ősi magyar, útnak indító mitikus „létminta” – Hunor és Magyar csodaszarvas követése – ma keresztény/keresztyén formában így valósulhat meg. A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló nagymisére. Ott utána az oltár előtt egyesítik őket, s az újra egy jelvényt azután a csíksomlyói közösség viszi le a plébániatemplomba a csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvények pedig évente visszakerülnek a balatoni kiindulási helyre.
Egy stációtelepülési közösség konkrét teendői:
A településükre beérkező, előttük lévő stációtelepülés menetét kell fogadniuk, és az átvett feltámadási jelvényt, zarándokkönyvet alkalmas helyen és módon másnapig tárolniuk. A szervezőknek ebből következően a következő stáció szervező csoportjával is előre fel kell venniük a kapcsolatot, hogy azok szintén megszervezhessék a menet ünnepélyes fogadását. Mi minden szervező közösségnek megküldjük az előtte lévő és az utána következő szervező kör elérhetőségét, mihelyst ők megadták nekünk. Ha ők a tavalyiak volnának, már közvetlenül is érdemes hozzájuk fordulni, mert a személyes kapcsolat már adott. A fogadási ünnepséget ki-ki a saját elképzelése szerint szervezi meg. (Összeköthető szentmisével, istentisztelettel, rövid liturgiával, verssel, énekkel, beszéddel stb.) Mi egy evangéliumi idézetet is ajánlunk a fogadási ünnepségek fókuszába, ez olvasható e levél elején! És továbbra is ajánljuk a marosvásárhelyi ötletet: a feltámadási jelvény átadásakor vagy a nagycsaládok vagy a résztvevők gyermekei lehetnének a főszereplők, hiszen nemzetünk jövőjének letéteményesei a gyermekek! A fogadási ünnep lelki gazdagsága növekszik azáltal is, ha reá a szervezők meghívnak olyan személyeket, akik elmagányosodtak, testi vagy lelki nyomor a sorsuk, és talán egy új kezdet lenne számukra ez a rájuk figyelés. Feltámadási meneti szakaszát kinek-kinek meg kell szerveznie: kik viszik tovább közülük a feltámadási jelvényt, mikor indulnak; mi az útvonal (ebbe földút is beleeshet); hol állnak meg pihenni; vagy közbenső települési közösséggel találkozni? Milyen formában zarándokolnak: gyalog, autókkal, busszal, kerékpáros csapatként, fogatokkal stb.? Kell-e rendőrségi bejelentést, útvonalbiztosítást kérni? A gyalogos zarándoklatnak van tán a legmaradandóbb élménye, tapasztaltuk. Lehet „kombinált” is: az elindulás elején, a település határáig gyalog, onnét közlekedési eszközzel, vagy a következő stációtelepülés határáig közlekedési eszközzel, onnét gyalog. (Nálunk, zamárdiaknál úgy esett, hogy egy csapat végig gyalog ment, s úti célunk vége felé csatlakoztak hozzánk autókkal odajött falubelijeink.) A zarándoklat vagy menet formája függ továbbá attól, milyen a szervező közösség „ereje”, mit tud vállalni; munkanap van-e vagy munkaszüneti nap? Függ az útszakasz hosszától, az útvonalba eső közút forgalmasságától, az időjárástól, a résztvevők száma falu helyen az időszerő mezőgazdasági munkáktól.
Most már akadnak olyan szervezők, akik a saját és a következő stációtelepülés közötti településeket úgy vonják be a zarándoklatba, hogy nemcsak egy szalagot köttetnek fel velük útjuk során, hanem át is adják nekik a jelvényt, s azok viszik tovább frissében. Ebben az esetben tehát nem az előző stációtelepülés közössége érkezik meg a következő stációhelyre, hanem egy közbenső. Sőt, a közbenső akár továbbadhatja a következő közbensőnek is. Ez azért is jó megoldás, mert cselekvőleg sokkal többen vesznek részt a Feltámadási menetben, másrészt a 30-40 km-es fáradozás terhe így megoszlik. De ez esetben is érvényes, hogy még az adott napon kell a Feltámadási menetnek elérnie az új stációt! Az ilyen szervezés nyilván többletmunkával jár. (A nagyszerő szervezésnek köszönhetően például egyszer Fertőd - Kapuvár Csorna között mindegyik településen hol az iskolások, hol a plébániák, hol a polgármester, hol az iskolák fogadták az odaérkező menetet.) A szervezés része még, hogy a következő stációtelepülésre ért (vagy közbenső településre, ha ott adják át a feltámadási jelvényt) résztvevőik hazaszállítását is meg kell oldani.
A szalagokon üzenetképpen egy szép idézet szerepelhet. Nekünk nagyon tetszik, hogy a felkötött szalagok túlnyomó többsége általában a helyi színeknek, helyi címernek felel meg. (Minden évben egyébként a szalagokat a csíksomlyói plébániatemplomban egy külön tartóra átteszik.)
Ha más felekezető keresztények is élnek stációtelepülésükön, szeretettel ajánljuk a helyi szervezők figyelmébe, hogy őket is próbálják megnyerni a Feltámadási menet ügyének, és hívják meg őket a helyi ünnepségre! Ha többnemzetiségő a település, a nem magyar közösség felé is lehet akár nyitni. (Szép példája az összefogásnak a hévízgyörki, ahol három felekezet – evangélikus, református és katolikus – közös ünnepe a Feltámadási menet odaérkezte. Nemesmileticsen horvátok is részt vettek az ünnepségen, Élesden pedig szlovákok. Hasonlóképpen, ha településükön van egyházi oktatási intézmény, diákjait, tanárait érdemes bevonni!) A környékbeli települések követeit is meg lehet hívni a fogadóünnepségre vagy a menetbe.
Kérjük, ha mód van rá, készítsenek fényképet, digitális fényképet, filmfelvételt, mert szeretnénk a Feltámadási menetnek minél több mozzanatát minden résztvevő közösséggel megismertetni a képekből készített összefoglalóval. (A Duna Tv vallási szerkesztősége is 2006-ban ezekből az anyagokból állította össze a Feltámadási menetről az Isten kezében-sorozat pünkösd vasárnapi 25 perces filmjét.) És reméljük, vallási híradójukban idén szintúgy beszámolnak a menetről úgy, mint tavaly. Ha szeretnék, hogy helyi ünnepségükről, szakaszukról a Duna Tv tudósítást készítsen, kérjük, jelezzék nekünk! Természetesen, mi nem garantálhatjuk, hogy egy forgató stáb önöknél biztosan megjelenik, de igényüket jelezzük a szerkesztőségének!
Honlapkapcsolat:
2007 óta a http://www.bucsujaras.hu/feltamadasimenet2007.htm honlapon lehet nyomon követni a Feltámadási menetről szóló tájékoztatókat, beszámolókat. (Úgy is lehetséges az elérése, hogy a www.bucsujaras.hu a keresés tárgya, és ott egy további kattintás.) Ide bárki beküldheti saját ünnepük élménybeszámolóját. A korábbiak még most is olvashatók!
Isten áldja Önöket! Dicsértessék a Jézus Krisztus! - Áldás, Békesség! - Békesség Istentől! A zamárdiak és egyházközségi képviselőik nevében:
Gál Péter főszervező (egyhk-i világi képviselő)
