Felvidéki Imakilenced 9. állomása
A Dunaszerdahelyi Római Katolikus Plébánia és a Pázmaneum Társulás szervezésében június 10-én, szombaton a csallóközi magyar városban tartották azon kilenced 9. befejező állomását, amelyet a keresztény magyarságért és Európáért indítottak a Felvidéken. Az Imakilenced keretében havonta mindig más egyházközségben emlékeztek meg a felvidéki magyar katolikusok valamely magyar szent vagy hitvalló életéről. A Csallóköz szívébe ezúttal is több helyről érkeztek zarándokok.
A megemlékezés az Engesztelő Imaév jegyében kiadott imádság közös könyörgésével kezdődött. Ezután ThDr. Karaffa János, felbár-bakai plébános előadását hallgathatták meg a jelenlevők a szeptemberben boldoggá avatandó Salkaházi Sára testvérről. Az előadó röviden ismertette a vértanú nővér életútját és szólt munkásságáról, karitatív szolgálatáról. Sára testvér Kassán született. Tanítónői diplomáját is Rákóczi városában, az Orsolya nővéreknél szerezte meg. Fiatal éveit meghatározták a magyar leányokat nemzeti öntudatukban megtartó és mély élményeket adó klub-élet, ill. a Kassai Színház eseményei. 1917-től 1 évig tanított egy külvárosi iskolában. A csehek által megkövetelt hűségesküt nem volt hajlandó letenni, de a szíve is más pálya felé húzta. A magyarokat abban az időben fokozatosan visszaszorították az értelmiségi pályákról. Sára könyvkötészetet tanult, és 4 évig könyvkötősegédként dolgozott. Ezek az évek tették érzékennyé a munkásság nehéz sorsa iránt. Húszévesen bekapcsolódott a kisebbségi irodalmi és politikai életbe, hírlapírói pályafutását a kassai Esti Újságnál kezdte. Később, 1926-29-ig a Keresztény Szocialista Párt újságját, a NÉP-et szerkesztette. 1926-ban jelent meg első novelláskötete Fekete furulya címmel. 1928-ban elvégezte a Kassán frissen letelepedett Szociális Testvérek szociális és népjóléti tanfolyamát. Egy év múlva belépett a Társaságba. Noviciátusát Magyarországon végezte, majd visszakerült a Felvidékre. 1930 és 1937 között Kassán és Komáromban szolgált. A Szociális Testvérek 1944-ben megnyitották házaikat az üldözöttek előtt, Sára testvér is aktívan részt vett a menekítésben. Isten elfogadta életáldozatát: 1944. december 27-én elvitték a nyilasok néhány menekülttel együtt, és a Dunába lőtték.
Az előadást követően került sor az ünnepi koncelebrált szentmisére, melynek főcelebránsa Mons. Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök, a Központi Szeminárium rektora volt. A nemrégiben megműtött püspök atya nagy áldozatot vállalt, hogy eljött a Felvidékre magyar testvérei közé. A mise elején Kiss Róbert helyi esperes-plébános köszöntötte a püspök atyát, lelkiatyákat és a híveket.
Bíró László püspök atya szentbeszédében megemlékezett a dunaszerdahelyi születésű (kisudvarnoki származású) Marczell Mihályról, aki a budapesti Központi Szeminárium rektora volt 1938-tól 1952-ig. 1944-ben, a legnehezebb időkben Pest érseki biztosaként működött Mindszenty hercegprímás helyetteseként. A hazatérő Szent Jobb fogadásán a Központi Szemináriumot képviselte. Lelkipásztorkodásának lényeges része volt a gyakorlati és elméleti neveléssel való foglalkozás. Újszerű, modern szellemű pedagógiai felfogását „A bontakozó élet” nyolc kötetében fejti ki. 1952-ben a kommunista erők megfosztották állásától, otthonától. Élete végéig oktatott, vizsgáztatott a Hittudományi Karon, folytatta hithirdető, lelkipásztori, írói munkáját. Földi maradványait a Farkasréti temetőből csak 1988-ban helyezhették át az Egyetemi templom kriptájába.
Az ünnepi szónok kiemelte, hogy Marczell Mihály egész életében fontosnak tartotta a hit megőrzését és a nemzettudat ápolását. Szerinte az egészséges nemzettudat a családban fejlődik ki, ezért fontosak a keresztény családok a magyarság megmenekülése érdekében.
A szentmise végén ThDr. Karaffa János, a Pázmaneum Társulás elnöke megköszönte a Pázmaneum tagjainak és támogatóinak a kitartást, a segítséget és a hűséget. Összefoglalta a 9 helyszínt, ahol Imakilenced eseményei zajlottak. A püspök atya bátorító szavait megfogadva bejelentette, hogy reményeink szerint újabb 9 állomásból álló Imakilenced indul majd az ősszel. Az Imakilenceden részt vett híveket és papokat előtte zarándoklatra várják. A júliusi zarándoklat keretében megismerkedhetnek a magyar hitvallókhoz kapcsolódó emlékhelyekkel. A zarándoklat mottója: A magyar hitvallók nyomában. A zarándoklat állomásai: Csehimindszent, Körmend és Szombathely. Részletes tájékoztatást majd a Pázmaneumtól kaphatnak az érdeklődők.
Végezetül Marczell Béla hagyományőrző, a Csallóközi Múzeum volt igazgatója köszönte meg Bíró László püspök atya szívhez szóló és bátorító szavait. Béla bácsi szintén a Marczell nemzetségből származik, gyakorta tett látogatást Marczell Mihálynál és ma is hűen ápolja a család hagyományait.
Az ünnepi szentmise a pápai- és magyar himnusz eléneklésével zárult. A szentmisét követően a plébánián szeretetlakomára gyűltek össze a zarándokok és a lelkiatyák.
A fényképekre kattintva nagyobb felbontásban nyílnak meg!