Ugrás a tartalomra

II. Felvidéki Imakilenced 3. állomása

Imakilenced Őrsújfalun Magyarok Nagyasszonya ünnepén

Az Őrsújfalui Római Katolikus Plébánia és a megalakulásának októberben első évfordulóját ünneplő Pázmaneum Társulás rendezésében október 8-án vasárnap, Magyarok Nagyasszonya ünnepén Őrsújfalun tartották a II. Felvidéki Imakilenced 3. állomását. Az eddigiekhez hasonlóan az imatalálkozót a keresztény magyarság lelki megújulásáért ajánlották fel. Az Imakilenced keretében mindig más-más magyar szent vagy hitvalló életéről elmélkednek a résztvevők.

Ezúttal is több egyházközségből – többek között Dunaszerdahelyről, Nagykérről, Komáromból és a környező helységekből- érkeztek a lelki felfrissülésre vágyakozó zarándokok. A megemlékezés októberben, a rózsafüzér hónapjában a szentolvasó imádságával kezdődött, amelyben Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának pártfogásáért imádkoztak a hívek. Ezután Ft. Marton Zsolt, a budapesti Központi Szeminárium prefektusa tartott előadást Pázmány Péter bíborosnak, a magyarországi reformációra méltó választ adó katolikus  megújulásnak kiemelkedő alakjáról.

Pázmány Péter 1570. október 4-én Nagyváradon született előkelő protestáns köznemesi családban. 13 éves korában tért át katolikus hitre, majd négy év múlva belépett a jezsuita rendbe. 27 éves korában pappá szentelték, s hamarosan megmutatkozott egyedülálló tehetsége. Ékesszólásával, ragyogó logikájával és hatalmas tudásával sikeresen szállt szembe a protestáns prédikátorokkal. Forgách Ferenc esztergomi érsek pártfogásába veszi őt, s Pázmány hamarosan követi is az esztergomi érseki székben. Pázmány Péter szavának és tollának erejével az addig túlnyomórészt protestáns országot ismét katolikussá tette. Visszatérítette többek között az Apponyi, Bánffy, Batthyány, Csáky, Esterházy, Forgách, Nádasdy, Rákóczi, Wesselényi és Zrínyi családokat is. Nagyszombatban egyetemet, Bécsben papnevelő intézetet, Pozsonyban jezsuita kollégiumot alapított. Legjelentősebb hitvédő műve az „Isteni igazságra vezérlő Kalauz”, amely korának vitás hitbeli kérdéseit tárgyalja, és a katolikus álláspontot védelmezi. Pázmány Péter, aki mint író, hittérítő és szónok egész korának meghatározó személyisége volt, 1637-ben Pozsonyban halt meg, a koronázó dómban temették el.

Az előadás után az ünnepi szentmisét szintúgy Ft. Marton Zsolt prefektus atya mutatta be 15 oltártestvérével együtt. Az imádkozó lelkiatyákat, Hudek Rudolf plébános és Farkas Zsolt káplán köszöntötték. Szentbeszédében a prefektus atya hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Máriának, Magyarok Nagyasszonyának méltó gyermekei legyünk, s hallgassunk az ő útmutatására, amellyel Szent Fiához, Jézus Krisztushoz akar vezetni bennünket. Mária-tisztelő népünk a történelem folyamán bizton menekülhetett a Szent Szűz oltalmazó palástja alá. Első apostoli királyunk Nagyasszonyunknak ajánlotta fel az országot és ezzel a lehető legjobb kezekbe helyezte nemzetünket. Máriától mindannyian alázatot és türelmet tanulhatunk, amelyre szükségünk is van a mai embertelen és elanyagiasodott világunkban.

A szentmise végén Bíróczi István, nagymegyeri esperes meghívta a zarándokokat az Imakilenced következő, novemberi állomására, Nagymegyerre. Végezetül az őrsújfalui templom falai közt régi himnuszunk a „Boldogasszony, Anyánk” éneke csendült fel, amelyet áhítatos lélekkel zengtek az Imakilencedre összegyűlt hívek.