Ismét elõkerült a magyar püspök kérdése a Felvidéken

Az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt napok eseményeit, amelyet az robbantott ki, hogy Csáky Pál, az MKP elnöke fontosnak tartotta megemlíteni a felvidéki magyar katolikusoknak a magyar anyanyelvő püspök kinevezését.
2008 februárjában az egyházmegyei felosztás kapcsán több civil szervezet tiltakozott a szétszabdalás ellen. Nyílt levelet fogalmaztak meg és közel huszonötezren csatlakoztak a Felvidékről hozzájuk. Bővebben a hírarchívumban olvashatnak a kezdeményezésről. A Nyílt levél szövege itt olvasható: Link

„Csáky Pál politikai pontokat győjt. Kijelentéseivel túllépi hatáskörét.“ Ezekkel a szavakkal reagált Jozef Kováőik, a Szlovák Katolikus Püspökkari Konferencia szóvivője a MKP elnökének felvetésére, miszerint a magyar nemzeti kisebbségnek saját püspökre van szüksége.
A magyar nemzeti kisebbségért felelős helynököket eddig a besztercebányai, nyitrai és kassai egyházmegyékben neveztek ki, ahol ezzel a feladattal papokat bíztak meg. Ezenkívül több püspök és segédpüspök bírja a magyar nyelvet. Ez a Szlovák Katolikus Püspökkari Konferencia szerint elegendő.
Csáky azt a tényt hangsúlyozza, miszerint Szlovákiában mintegy 400 000 magyar nemzetiségő katolikus él. Az értük felelős püspök kinevezéséért 50 ezer aláírás győlt össze. A civil szervezetek, amelyek petícióval fordultak a Szlovák Katolikus Püspökkari Konferenciához, mindeddig nem kaptak választ kérvényükre.  „Bízunk benne, hogy a jövőben teljesítik kérésünket,“ nyilatkozta Karaffa János, az aláírásgyőjtés egyik kezdeményezője, a Pázmaneum Polgári Társulás elnöke.
A nemzetiségileg vegyes területen mőködő papok megalapozottnak tartják azt a kérést, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó híveknek legyenek saját helynökeik. „Több püspökünk van, akik beszélnek magyarul. Szerintem ez elegendő. A helynök kinevezése azonban nem lenne felesleges,“ állítja Kamil Kucharőík atya a füleki egyházközségből. Éppen a rozsnyói egyházmegyének, amelyhez Fülek is tartozik, a hozzá tartozó magyar hívő közösség viszonylag magas száma ellenére sincs magyar helynöke.

Egyes szlovák egyházi méltóságok és általuk a püspökségek nacionalizmusát évtizedek óta érezzük, elsősorban a papok kinevezésénél a magyarlakta települések plébániáiba, - sőt már nem is leplezik a szándékukat, a magyar hívek illetve falvak elszlovákosítását.

Ez a helyzet állt elő most (2008 júniusában – szerk. ) Kolonban, a magyar esperest 30 év koloni szolgálat után nyugdíjaztatja a nyitrai püspökség, helyébe Beséről helyezi át a szlovák papot, őt pedig a szalakuszi magyar plébános cseréli. Bese többségében szlovák falu, még további 4 település tartozik a plébániához. Szalakusz szlovák falu, ehhez a plébániához tartozik Béd és Menyhe, ide magyar káplánt nevezett ki a nyitrai püspök(ség)! Ha már mindenáron nyugdíjba küldik az esperesünket, akkor nem kellett 4 helyszínen változtatni, a mocsonoki magyar káplánnal megoldható lett volna az üresedés betöltése, de így minek nevezhető ez a püspöki döntés, ha nem nacionalizmusnak?!
A Kolonba kinevezett Markoviő tisztelendőt nem ismerem, lehetséges, hogy egy csipetnyi nacionalizmus sincs benne, egyformán szolgálja az Istent a szlovák és magyar hívek lelki üdvéért, de mivel nem magyar, én tiszta szívvel nem tudom elfogadni, s gondolom így van ezzel sok magyar testvérem. Én a hitemet azon a nyelven akarom gyakorolni, melyen megkereszteltek, tehát magyarul, ezen a nyelven kereszteljék és eskessék gyerekeinket, és temessenek, magyarul gyónhassak, ezt szlovák pap nem tudja részünkre megteremteni, bármilyen jószándékkal legyen irántunk!
Az egyházmegyék felosztása mögött szintén ott a nacionalizmus, a Nyitrai Püspökséghez csatoltak sok magyar plébániát a lévai, párkányi és zselízi esperességekből, ami talán mérsékli a zoboraljai magyarok kiszolgáltatottságát, nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen többen lettünk, több magyar plébánia, több magyar pap, de mit segít ez, ha a püspökség teljesen ignorálja a magyar hívek igényeit a hitgyakorlás terén. Annak ellenére, hogy kb. 50 magyar pap van a nyitrai egyházmegyében, mégis szlovák püspöki helynököt neveztek ki a magyar hívek részére, mert a püspökség szerint elég, ha tud magyarul!
Épp most voltak a koloni falunapok (2008. jún. 21.), az ünnepi szentmisét Mons. Pristaő celebrálta, így személyesen meggyőződhettünk magyar tudásáról, - még a magyar szöveg olvasása is gondot okozott neki, ezt hallva megértem, hogy csak próbálkozásai voltak a magyar beszéddel. Szlovákul dicsérően szólt templomunk fekvéséről, őseinkről, akik szerinte jóval az első írásos emlék előtt itt éltek, már a két hittérítő, Ciril és Metód idejében (!). De egy szóval nem említette Szent István királyt, aki a templomunk védőszentje, kinek rendeletére épült templomunk, nem említette Szent István feleségét Boldog Gizellát, fiukat Szent Imrét, sem a lovagkirályunkat Szent Lászlót, aki Nyitrán halt meg, a két zoborhegyi remetéről Szórádról-Andrásról és Benedekről sem szólt, akik egy időben az államalapító István királlyal lettek szentté avatva!
A magyar história elhallgatásán nem is csodálkozom, hiszen aki turistaként ellátogat a nyitrai várba, az megtapasztalja, a magyar történelmi vonatkozások említését teljesen kitiltanák a vártemplomból. A püspöki helynök magyar tudása és prédikációja után nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy lássuk az egyház szándékát!
Főtisztelendő Püspök Atyák! Ciril és Metód feladata a hit terjesztése volt, hogy a szláv népek és nemzetek saját nyelvükön megértsék és gyakorolhassák a keresztény hitet, - ezt sikerrel teljesítették. A Szlovákiai Katolikus Egyház célja ettől merőben eltér, a magyar nemzetiségő hívek szlovák nemzetbe való beolvasztására törekszik, - remélem sose sikerül!
Vitathatatlan tény, a Szlovákiai Katolikus Egyház egyértelmően korlátozza a magyar híveket a hit gyakorlásában!
Mit tehetünk ez ellen? Szerintem egy megoldás létezik: Szlovákiai Magyar Katolikus Egyház!
A Szlovákiai Katolikus Egyház lassan két évtizede nem hallja meg imáinkat (Komáromi Imanapok), a Szentatyához nem jutnak el valós információk helyzetünkről, s épp ezért a Vatikán nem foglalkozik problémáink megoldásával, remélem most tudatosítják, hogy a szlovákiai magyar hívek hitgyakorlását érintő feltételeken sürgősen változtatni kell!

A szerző felvidéki katolikus magyar.

Sajnos nem kellett sokáig várni, hogy az ünnepek nyugalmát követően ismét lángra kapjon a szlovák-magyar ellentét. Ezúttal Csáky Pál kijelentése borzolta fel a kedélyeket, miszerint magyar nemzetiségő katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában.

A magyar püspök kinevezésének, és az önálló magyar egyházmegye kialakításának igénye már a rendszerváltás óta napirenden van Szlovákiában (a magyar kisebbség körében), de egyelőre nem úgy fest, hogy ezúttal pont kerülhet az ügy végére. Pedig mi más, ha nem a közös vallás, és a Szlovákiában „oly kedvelt” szimbólum, a kettős kereszt lehetne a közös nevező a többség-kisebbség között?Az ezredforduló óta ez a harmadik alkalom, amikor komolyabb port kavar a magyar püspök kérdése. Először 2001-ben lett visszhangja a kérésnek, mert szlovákiai magyar hívek és papok ismételten erőteljesen hangot adtak kérésüknek a Révkomáromban megrendezett imanapon. Érdekes egy mondat erejéig elidőzni, hogy mit is jelent, ha egy magyar ember erőteljesen hangot ad valaminek. Ebben az esetben ez egyfelől fohászkodást jelentett, mert a hívek a magyar püspök kinevezéséért és az önálló magyar papi hivatásokért fohászkodtak, másfelől pedig azt, hogy nem részesítették lelkes fogadtatásban az akkori Pozsony-nagyszombati egyházmegye érsekét Ján Sokolt, mi több, a mise végeztével sokan hangos nemtetszésüket is kifejezték.

Akkor a szlovák püspöki kar kitartott a már korábbi álláspontja mellett, miszerint Szlovákiában nincs szükség magyar püspökre. Akkor úgy fogalmaztak: "Egyházi szempontok okán nem látjuk szükségesnek" a magyar püspök szerepét, és "elhibázottnak tekintjük azt, ha valakinek más indítékai vannak." A püspöki kar elnöke szerint a szlovákiai magyar püspökség létrehozását célzó törekvésekben politikai indítékok jelei érhetők tetten.
Aztán hosszú évekig nem lehetett hallani az ügyről. 2006-ban, Malina Hedvig megverése kapcsán két szlovák püspök is felemelte hangját a magyarellenes hangulat ellen, sokan remélhették, hogy enyhülés és közeledés következhet be, de 2008 év elejére visszaálltak a demarkációs vonalak. Tavaly január elején zajlott a szlovákiai egyházmegyék átszervezése, amelyet XVI. Benedek pápa februárban szentesített. A döntést Jozef Tomko bíboros a Népek Evangelizációja Kongregáció prefektusa hozta Szlovákiára.
A legutóbbi, 1977-es átszervezés óta 6 latin rítusú egyházmegyéje volt Szlovákiának, amely a 2008-as változást követően 8-ra változott. Megszőnt a Pozsony-Nagyszombati Főegyházmegye és helyén létrejött a Pozsonyi és Nagyszombati Főegyházmegye. A Nyitrai Egyházmegye egy részéből pedig létrejött a Zsolnai Egyházmegye. A Rozsnyói Egyházmegyéhez pedig hozzá csatolták a Breznóbányai Espereskerületet, hogy így „javítsák az egyházmegyében lévő nemzetiségi arányokat”. A keleti egyházmegyéket illetően nem történt változás.
A döntéssel kapcsolatban a szlovák püspöki kar egyértelmően tagadta, hogy a kisebbségek ellen irányult volna. Pedig sajnos joggal bukkant elő magyar „üldözési mánia”. A Pozsony-nagyszombati főegyházmegyébe tartozott a magyar többségő, vagy jelentős számú magyar hívőt tömörítő plébániák közel két-harmada (közel 250 plébániából 155). Az átszervezés következtében jelentősen lecsökkent a magyar plébániák aránya 3 új kerületben.
Tehát 2008-ban a Vatikán engedélyezte Szlovákiának a két új római katolikus egyházmegye kialakítását (és módosított a görög katolikus egyházmegyéken is), de a hosszú évek óta magyar püspökséget óhajtó szlovákiai magyar katolikus hívők kérése nem teljesült.
A már kevesebb, mint hatszázezres szlovákiai magyar közösségben csaknem 350 ezer fő vallja magát római katolikusnak. A hívők közel 250 plébániához tartozó területen élnek, de hivatalos megbízatás alapján senki sem foglalkozik a hitéletük problémáival, ezért "pásztor nélküli nyájnak tekinthetők". A szlovák püspöki kar tagjai között még olyan akad, aki beszél magyarul, de magyar közösségből származót, aki jobban átérezné e közösség gondjait, és megoldásokhoz szükséges jogkörökkel is rendelkezne annál nehezebb találni.
Csáky Pál legutóbbi felvetésére a Szlovák Püspökkari Konferencia elutasítóan reagált, és a Konferencia szóvivője a magyar hívek nevében kijelentette: „minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg vagyunk elégedve”.
Csáky elfogadhatatlannak tartja, hogy a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője ismételten úgy reagált a szlovákiai magyar katolikus hívők kérelmére, hogy csupán a téma politizálásáról van szó, s ezen a területen nem létezik semmilyen probléma. A korszerő egyház nem hagyhatja figyelmen kívül több mint 50 ezer hívő aláírásgyőjtő akcióját, amely során pasztorációjuk jobb szervezettségét kérelmezték – írja a Felvidék.ma. Csáky több alázatot és kevesebb büszkeséget kért a Püspökkari Konferenciától.
Sajnálatos, hogy Szlovákiában az egyház ilyen mértékben alá van rendelve a politikának és a nacionalizmusnak. Jan Slota által előszeretettel állítgatott kettős-kereszt szimbólum pedig sajnálatos módon nem a vallási együvé tartozást hordozza magában. A katolicizmus pedig jó lehetőség lenne, hogy közösséget teremtsen magyar és szlovák között, ahogy Krisztus is mondja: „Legyetek egyek, ahogyan Én és az Atya egy vagyunk...".

Csáky Pál parlamenti képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője ismételten úgy reagált a szlovákiai magyar katolikus hívők kérelmére, hogy csupán a téma politizálásáról van szó, s ezen a területen nem létezik semmilyen probléma. A korszerő egyház nem hagyhatja figyelmen kívül több mint 50 ezer hívő aláírásgyőjtő akcióját, amely során pasztorációjuk jobb szervezettségét kérelmezték. A probléma megoldása több figyelmet igényel a Püspökkari Konferencia részéről a II. Vatikáni Zsinat szellemében – és a Püspökkari Konferencia szóvivőjétől is több alázatot és kevesebb büszkeséget. Az Ige szellemében, amely szlovákul és magyarul is ugyanúgy hangzik: „Bizony mondom nektek: amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25, 40). A szó pozitív, de negatív értelmében is.

Forrás: az MKP sajtóközleménye

Minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg vagyunk elégedve állítja - Ferenc Jóska szavainak szellemében - a magyar hívek nevében a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője.

A Szlovákiában élő magyar nemzetiségő hívekről nagyon jól gondoskodnak - így reagált Jozef Kováőik, a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője Csáky Pál azon kijelentésére, miszerint Szlovákiában magyar nemzetiségő püspöknek is kellene mőködnie. „Csáky úr ismét átlépte azokat a határokat, amelyeket egy politikai párt elnökének tiszteletben kellene tartania” – mondta a szóvivő.
Kováőik szerint a Szlovákiai Katolikus Egyház álláspontja változatlan. A magyar híveknek szerinte vannak olyan püspökeik, akik törődnek lelkipásztori ellátásukkal és folyékonyan beszélnek magyarul. Több egyházmegyében vannak helynökök is, akik szintén foglalkoznak velük – mondotta. Csáky Pál a SITA hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy magyar anyanyelvő, alkalmas embereket kellene kinevezni, hogy a magyar hívek pasztorációjával foglalkozzanak. Ez meggyőzően mutatná, hogy a Szlovákiai Katolikus Egyház gondol ezekre az emberekre is – jelentette ki a Csáky.
Csáky Pál a szlovákiai egyházmegyék 2008-ban megvalósult felosztását is bírálta. A felosztást Kováőik szerint hosszas, évekig tartó előkészület előzte meg. Ennek megkérdőjelezése a szóvivő szerint megsérti a Szlovákia és a Szentszék közti szerződést, mely szerint ez a Katolikus Egyház belső ügyei közé tartozik.

webnoviny.sk, SITA, Felvidék Ma

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota ismét támadta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét Csáky Pált. A nemzetiek vezére szerint Csáky “fejecskéjében kicsit összekeveredtek a dolgok”. “Ha megnézzük a Szlovák papok helyzetét Magyarországon, akkor nagyon meglepődnénk. Nem választhatjuk külön, hogy mi történik a kisebbségekkel Szlovákiában és Magyarországon” – mondta a nemzetiek vezére, aki Csáky kijelentésére reagált a szlovákiai magyar püspök kinevezésének kapcsán.
Továbbiakban Csákyt hazugnak nevezte és a magyarországi emberjogi biztos jelentését hangoztatta, miszerint a magyarországi szlovákok helyzete kilátástalan és rövid időn belül beolvadnak majd a többségi nemzetbe.

Sita, Felvidék Ma

Magyar nemzetiségő katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában - jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. "Tehetséges, magyar anyanyelvő embereket kellene kinevezni, akik törődnének a magyar hívőkkel. Ez meggyőző lépés lenne, hogy a szlovák katolikus egyház ezekkel az emberekkel is törődik" - jelentette ki Csáky a pozsonyi SITA hírügynökség által hétfőn nyilvánosságra hozott interjúban. Az MKP elnöke kifejtette: mivel a közeljövőben három püspök vonul nyugdíjba, elegáns megoldás lehetne, ha az egyik egyházmegye élére magyar nemzetiségő püspököt neveznének ki, aki tagja lenne a Szlovák Püspöki Konferenciának.