Ugrás a tartalomra

Könyvújdonság! Keresztény magyarságunk emlékei Felbáron

Kedves Keresztény Olvasó!

 

 

Méret: A5

Oldalszám: 92

 

 

Felbár csallóközi magyar község, jelenleg -a hozzá tartozó Süly községgel együtt- mintegy 1100 lakossal, 90 %-ban ma is magyar és katolikus. Felbár nevét először egy 1245-ben kelt oklevél említi, Baar alakban.

Az Amade grófokon kívül birtokosok voltak még az Illésházyak, az Istvánffyak, és a Bobokyak is, s e családok mindegyikének volt kúriája is. A hagyomány szerint Istvánffy Miklós (1538-1615) alnádor és történetíró itt írta meg a „Magyarország történetének 34 könyve” című híres munkáját. A templom kegyurai közül bőkezűségével kitűnt Amadé Antal, aki orgonát is adományozott a felbári templomnak, fia, Amade László pedig kifesttette és gazdagon fölszerelte azt.

A 19. század elején a Zichy grófok voltak a község földesurai: ezektől Szitányi-Ulmann Adolf, tőle pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot. A gróf özvegye, Kornis Antónia még a 20. század elején is a legnagyobb birtokos volt Felbáron. Ő egyébként mint a felbári templom kegyura nagyon sokat tett a templomért. Neki köszönhetjük a gyönyörű tiroli oltárt és ő készíttette a színes ablakokat.

A felbári plébánia már a Pázmány-féle összeírásban is réginek van feltüntetve. A község ma is fennálló, Szent István királynak fölajánlott római katolikus temploma 1778-ban épült. A plébániához tartozik Süly filiája is, ahol a 14. században Szent Anna tiszteletére épült gótikus templom található.

A felbári templom főoltára fölötti  festményen látható, amint Szent István király fölajánlja Szűz Máriának a Szent Koronát és Magyarországot. A főoltáron megtalálható még Szent László király és Árpádházi Szent Erzsébet szobra, az egyik mellékoltáron pedig Szent Imre herceg oltárképe látható.

Itt, őseinek kastélyában töltötte gyermekkorának egy részét Boldog Batthyány László is, akit mi különösképpen tisztelünk. Mi köze a községnek a Szegények Orvosához? A szentéletű Herceg életének legjelesebb kutatója, Dr. Gyürki László atya segítségével a következőket sikerült megtudnunk: Batthyány Lászlót szomorú emlékek fűzték Felbárhoz. Édesapja gróf Batthyány József 1878-ban elhagyta családját, áttért az evangélikus vallásra és feleségül vette Kornis Antónia grófnőt. 1882-ben megvette a felbári kastélyt s a birtokot, és ide költözött.

Elhagyott felesége, Batthyány Ludovika betegségében és bánatában 1882-ben 39 éves korában meghalt. Az árván maradt nyolc gyermeket a csákányi Zsigmond nagyapa vitte el Csákányba, ahol a gyermekek nagyon jól érezték magukat. Az apa, aki ekkor már Felbáron élt Kornis Antóniával, gyermekeit követelve pert indított apósa ellen. Batthyány Zsigmond elvesztette a pert, s az apa a gyermekek rimánkodása ellenére nyolc gyermekét azonnal Felbárra vitte a mostohához. Így került László is Felbárra és itt töltötte az iskolai szüneteket kb. 1890-ig.

Battyhány-Strattmann László tiszteletét az utóbbi évek során, 1999-től tartó felbári plébánosi működésem óta fokozatosan mélyítettük el. 2000-ben emléktáblát helyeztünk el a templom falán a következő szöveggel: Dr. Batthyány-Strattmann László hercegnek /1870-1931/ a Szegények Orvosának emlékére szenteli a kereszténység jubileumi 2000-ik és a magyarság millenniumi évében a Felbári Egyházközség.

A Herceg 2003-as római boldoggá avatásán egyházközségünk néhány tagjával jómagam is részt vehettem, amely meghatározó élmény volt számunkra. 2003. október 28-án a felbári alapiskola felvette Batthyány-Strattmann László nevét, a templomban pedig szobrot is állítottunk az akkorra már boldoggá avatott Doktornak.

2004 májusában zarándoklatot szerveztünk Boldog Batthyány László nyomában. Azért indultunk útnak, hogy felkeressük Boldog Batthyány Lászlónak, a szegények orvosának sírját és ereklyéit a németújvári templomban. A zarándoklat része volt Körmenden a Szt. Erzsébet plébániatemplom megtekintése is, ahol Dr. Gyürki László atya jóvoltából részletesen tanulmányozhattuk a helybeli Batthyány-múzeumot, majd lehetőségünk volt a szentéletű Doktor életét ismertető könyvek beszerzésére.

A körmendi programot követően Németújvárba, a Batthyány család egykori birtokára zarándokoltunk, amely ma Burgerland részeként a Güssing nevet viseli. A németújvári ferences templomhoz érkezve rögtön az az érkezésünk támadt, hogy itt is otthon vagyunk, hiszen a kolostor kapuja fölött a magyar zászló ékeskedett. Örömteli felfedezés volt számunkra, hogy ezt ott mindenki a világ legtermészetesebb dolgaként kezeli. A templomban először Boldog Batthyány László ereklyéit tekintettük meg, amelyek az erre a célra kialakított emlékkápolnában találhatóak. A ferences atyák jóvoltából meglátogathattuk a Batthyány-család kriptáját is, ahol többek között Boldog László feleségének, Coreth Mária Teréziának és fiának, Ödönnek a sírjánál is imádkozhattunk. A zarándoklat csúcspontját a németújvári templomban bemutatott szentmise jelentette, amelyet Boldog László tiszteletére a magyar családokért és a keresztény magyarságért ajánlottunk fel.

Most, 2005. március 23-án a Rómából kapott ereklyéit helyezte el templomunkban ünnepi szentmise keretében dr. Márfi Gyula veszprémi érsek úr. A környékbeli egyházközségek hívei már imadélután keretében tiszteleghettek Boldog László ereklyéi előtt. Reméljük, hogy a közeljövőben több zarándokcsoport is érkezik hozzánk, akik lelki erőforrást meríthetnek a Herceg-Doktor példájából.

Egyházközségünk Boldog Batthyány László tisztelete mellett bekapcsolódik a keresztény magyarságért indított Imakilencedbe, amelyet a Pázmaneum Társulás indított a Felvidéken. Ennek keretében 2006 márciusában dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök megáldotta templomunkban a hívek adományából készített új Batthyány-oltárt.

A felbári templom –büszkén mondhatjuk- a magyar szentek temploma. Ezért szeretnénk külön tisztelegni az utolsó magyar apostoli király, Boldog Károly emléke előtt is. El kívánunk helyezni templomunkban egy Őt ábrázoló képet, és –amennyiben lehetséges- ereklyéjét is.

A felbári egyházközség továbbra is a magyar szentek és boldogok példáját kívánja követni, meg szeretné őrizni a múlt becses értékeit, hogy a jövője is keresztény és magyar legyen!

Ehhez kíván hozzájárulni ez a könyv is, amelyet tisztelettel ajánlok az Olvasó figyelmébe:

 

Dr. Karaffa János, felbári plébános