Mindszenty emléknap
XII. Pius pápa kezdettől fogva nagy tisztelettel adózott Mindszenty bíboros szilárd hitének, erős jellemének. 1946. február 21-én a nyilvános konzisztóriumon, amikor a 32 új bíboros fejére helyezte a bíborosi kalapot, a pápa ezekkel a szavakkal köszöntötte a magyar kardinálist: „A harminckettő közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíborszínnel jelzett vértanúságot.” Jövőbe látó szavait a történelem hamarosan valóra váltotta.
A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma dísztermében került sor 2006. június 12-én a felvidéki Mindszenty emléknapra, amelyet a Szüllő Géza Polgári Társulás és a Pázmaneum Társulás szervezett. A felvidéki katolikus magyar közösség így szeretett volna megemlékezni a szentéletű hercegprímásról, aki egész életében a katolikus hitet és a magyarságot védelmezte.
A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött a komáromi Szent Rozália templomban, ahol a szentmisét Mindszenty József bíboros lelki üdvéért ajánlották fel. A szentmise főcelebránsa ThDr. Sánta János a Magyar Katolikus Püspöki Kar Titkárságának irodaigazgatója volt. A szentmise homíliáját ThDr. Karaffa János tartotta, aki kiemelte Mindszenty jelentőségéta magyar Egyházban, aki óriási szerepet vállalt tiszta nemzettudatunk megőrzésében. Figyelmeztette a jelenlévőket, hogy nem csak akkor kell magyarnak lennünk, ha az kedvezményeket hozhat. Akkor is ki kell állnunk nemzetiségünk mellett, ha érte megaláznak, üldöznek vagy vértanúságot kell szenvednünk.
A szentmise után az előadások A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma dísztermében kerültek megrendezésre. A miniszterelnök-helyettes kormányhivatalát Peczár Károly irodaigazgató képviselte.
Az első előadó ThDr. Sánta János pápai káplán volt, aki Mindszenty munkásságáról, lelkületéről és a bíboros által fontosnak tartott értékekről szólt. Kiemelte a hercegprímás gondolatait azokról a mindenkit érintő feladatokról, amelyek máig is meghatározzák az Egyház és a benne szolgálatot teljesítők életét. Szólt az Egyház és a politika kérdéséről. Mint mondotta, manapság sokan kérdőre vonják, ha az Egyház a társadalmat is érintő kérdésekben megnyilvánul. Sokan támadják emiatt a Katolikus Egyházat és szeretnék korlátok közé szorítani. Éppen ebben lehet Mindszenty bíboros élete tanulság mindenki számára, hogy igenis ki kell állnunk az igazság mellett és figyelmeztetni kell embertársainkat a szekularizáció, ateizmus és a hagyományos családi modellt megbontó irányzatok ellen.
Jelmondata ma is aktuális számunkra: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért!”.
Másodikként Ft. Molnár Péter ludányhalászi espres-plébános „Mindszenty az emberi jogok védelmében“ című előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Felidézte azokat a történelmi tényeket, amelyekből világosan látható, hogy a hercegprímás bátran kiállt az üldözöttekért a nyilas és kommunista rémuralom idejében is. Minket különösen is érint kiállása, hisz magasabb fórumokon tiltakozott a csehszlovákiai magyarság kitelepítése ellen. Az előadó idézett azokból a levelekből, amelyeket Mindszenty az angol királynak, az amerikai elnöknek és más közéleti személyiségeknek írt. Ezekben beszámolt a magyarok üldöztetéséről, szomorú sorsukról. Eduard Beneš csehszlovák elnökkel személyesen szeretett volna beszélni Prágában, de a tiszta nemzetállamot hirdető elnök azzal kerülte el a számára kínos találkozást, hogy nem adott beutazási engedélyt Mindszentynek.
Végezetül a „Holtában is beszél” c. dokumentumfilmet nézhették meg a jelenlévők. A filmben hallhatták Mindszenty hangját, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc idején rádiónyilatkozatban fordult a magyar néphez. A különböző archív képek és filmrészletek is bizonyították, hogy a bíboros fáradságot nem ismerve járta az országot, találkozott híveivel és bátorította őket a kommunizmus véres, embertpróbáló évtizedeiben is.
A film végén Mindszenty József hercegprímás szavai bizonyára mindenki szívébe bevésődtek és nem fogják feledni a féltő óvást, hogy ha lesz Magyarországon egy millió imádkozó, akkor nem félti a magyarságot. „Mária országa nem veszhet el!” - hangzott el a film végén. Hogy ez valóban így legyen, szükség van arra, hogy a papok és hívek egyaránt felismerjék a soraikban is megmutatkozó intő jeleket: az érdektelenséget, önző hatalomvágyat, árulást és a Mammonnak való hódolatot.
A képekre kattintva nagyobb felbontásban nyílnak meg!