Prohászka Ottokár Tanulmányi Nap a Felvidéken
A Zselízi Római Katolikus Plébánia és a Pázmaneum Társulás szervezésében február 21-én Prohászka Ottokár Tanulmányi Napra kerül sor Zselízen. A Székesfehérvári Egyházmegye által meghirdetett Prohászka-év alkalmából a felvidéki magyarok ebben a formában is megemlékeztek Prohászka Ottokár püspökről, Nyitra városának szülöttéről. A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött, amelyen a jelenlevő paptestvérekkel két püspök atya is koncelebrált: Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök és Orosch János pozsony-nagyszombati segédpüspök. A szentmise végén Galgóczi Rudolf, helybeli esperes-plébános megköszönte a püspök atyák szentmisében mondott buzdító szavait, majd a lelkiatyákat a plébániára hívta, hogy a lelkiek után szellemiekben is feltöltődhessenek.
A Tanulmányi Nap keretében Spányi Antal székesfehérvári püspök két előadására került sor. Az első előadás „Prohászka Ottokár, a magyarok apostola” címet viselte, és Prohászkának a magyar nemzet szellemi-lelki felemelkedése érdekében végzett tevékenységét mutatta be. Az előadó hangsúlyozta, hogy Prohászka Ottokár nem született magyarnak, hanem azzá lett. Morva-német családból származott, tanulmányait a Felvidéken kezdte: Rózsahegyen majd Losoncon végezte az elemit, s kezdte meg az utóbbi helyen a gimnáziumot református iskolában, majd Nyitrán a piaristák neveltje lett. Egész életében tisztelte más nemzetek kultúráját és nyelvét, szlovák nyelvű falvakban például igyekezett szlovákul prédikálni a híveknek. A magyarság apostola és tanítója volt, a magyar katolikus megújhodás programadója, ugyanakkor az egyetemes kultúra aktív részese is – hangsúlyozta 100 évvel ezelőtt püspökké szentelt elődjéről szólva Spányi püspök atya.
A Tanulmányi Nap következő előadása Prohászka szociális tanítását vette nagyító alá. A magyarság nagy apostolának tevékenységét döntően meghatározta, hogy teológiai tanulmányait XIII. Leó Rómájában végezte, aki az első szociális enciklika megalkotója volt. Az enciklika első magyar fordítását Prohászka készítette 1891-ben. A Magyar Sion hasábjain 1894-ben két programadó cikket jelentetett meg: „Mi a szociális kérdés?” és „A papság föladata a szociális kérdések körül” címmel. Műveiben és beszédeiben figyelmeztetett a szélsőséges liberalizmus és kommunizmus veszélyeire, aktívan részt vállalt a közéletben is, programja keresztényszociális elkötelezettségű volt.
A hirdetett tan és az életet jelentő tett nála egybe esett, kettősség nélkül. Mindvégig foglalkoztatták az Egyház megújításának kérdései. Idegenkedett a triumfáló feudális egyháztól, címektől, rangoktól, vagyontól. Saját püspöki birtokán, mely a legszerényebb püspöki javadalom volt az országban, maga kezdeményezett földosztást – emelte ki előadásban a székesfehérvári püspök atya.
A Tanulmányi Nap záró részében a hallgatóság hozzászólásai és kérdései után Spányi püspök atya ismertette a Prohászka-év fontosabb programjait és örömmel hívta a felvidéki híveket és papokat a meghirdetett rendezvényekre.
A megemlékezés záróimájaként a mintegy harminc, felvidéki és magyarországi lelkiatya a püspökök vezetésével elimádkozta a nemzeti imaévre kiadott engesztelő imát.
A Tanulmányi Nap befejezése után az érdeklődők Prohászkával kapcsolatos kiadványokat vásárolhattak, amelyeket a Prohászka-év alkalmából a Pázmaneum Társulat terjeszt az érdeklődők számára.
A képekre kattintva nagyobb felbontásban nyílnak majd meg!