Rómában jártunk a Szentatyánál
Augusztus első napjaiban Európa minden tájáról ministráns fiúk és lányok zarándokoltak Rómába, hogy részt vegyenek a nemzetközi ministránstalálkozón és találkozzanak a Szentatyával.
Mi is, felvidéki magyar ministránsok elindultunk erre a hosszú, de sok élményt ígérő útnak. Rómába vezető utunk közben megnéztük Szent Antal városát, Páduát. Elmondtunk egy imát a szent sírjánál, majd szentmisén vettünk részt. Másnap reggel felfedezőútra indultunk az Örök Városba. Lenyőgöző volt a sok szép épület, a rentgeteg történelmi emlék, ahogy a régi és az új remekül megfér egymás mellett sőt, kiegészítik egymást. Az utcákon lépten nyomon vidáman daloló ministrástestvéreinkkel futottunk össze, akik minden áron el akarták cserélni kendőiket miénkkel.Ez az ismertető kendő minden országnak más színő volt. Mivel a legtöbb ministráns német volt és az ő kendőjük színe fehér ezért szívesen cseréltek a mi világoszöld kendőnkre. Este aztán mindnyájan közös imára győltünk össze a Szent Péter térre. Sokan azt gondolhatják, hogy nekünk fiataloknak fárasztó és unalmas imádkozni. Ezt azonban megcáfolta ez az este. Fantsztikus hangulatú, zenés, igazi lendületes esti ima volt. Semmiképp sem untató, hanem inkább felüdítő.
A szerdai nap volt a csúcspontja a találkozónak, hiszen ekkor találkoztunk XVI. Benedek pápával. A bazilika előtti teret teljesen megtölötte a több mint ötvenezer ministráns. Nagyon jó volt látni, hogy ilyen sokan vagyunk. Mindenki izgatottan várta a Szentayát, aki nyári szabadságát megszakítva eljött közénk. Tízezrek skandálták a pápa nevét, kitörő örömmel fogadtuk Péter apostol utódát.
Szavai, amit a jelen lévő minden nemzet nyelvén elmondott buzdítottak bennünket az oltár szolgálatára, élethivatásunk megtalálására. Az audiencia végén pápai áldást kaptunk, majd megcsodáltuk a Szent Péter bazilikát és meglátogattuk boldog emlékő II. János Pál pápa sírját.
Ezen a találkozón megtapasztalhattuk a közösségi lét minden örömét, azt, hogy milyen sokan és sokfélék vagyunk. Remek dolog ministránsnak lenni!
Mi is, felvidéki magyar ministránsok elindultunk erre a hosszú, de sok élményt ígérő útnak. Rómába vezető utunk közben megnéztük Szent Antal városát, Páduát. Elmondtunk egy imát a szent sírjánál, majd szentmisén vettünk részt. Másnap reggel felfedezőútra indultunk az Örök Városba. Lenyőgöző volt a sok szép épület, a rentgeteg történelmi emlék, ahogy a régi és az új remekül megfér egymás mellett sőt, kiegészítik egymást. Az utcákon lépten nyomon vidáman daloló ministrástestvéreinkkel futottunk össze, akik minden áron el akarták cserélni kendőiket miénkkel.Ez az ismertető kendő minden országnak más színő volt. Mivel a legtöbb ministráns német volt és az ő kendőjük színe fehér ezért szívesen cseréltek a mi világoszöld kendőnkre. Este aztán mindnyájan közös imára győltünk össze a Szent Péter térre. Sokan azt gondolhatják, hogy nekünk fiataloknak fárasztó és unalmas imádkozni. Ezt azonban megcáfolta ez az este. Fantsztikus hangulatú, zenés, igazi lendületes esti ima volt. Semmiképp sem untató, hanem inkább felüdítő.
A szerdai nap volt a csúcspontja a találkozónak, hiszen ekkor találkoztunk XVI. Benedek pápával. A bazilika előtti teret teljesen megtölötte a több mint ötvenezer ministráns. Nagyon jó volt látni, hogy ilyen sokan vagyunk. Mindenki izgatottan várta a Szentayát, aki nyári szabadságát megszakítva eljött közénk. Tízezrek skandálták a pápa nevét, kitörő örömmel fogadtuk Péter apostol utódát.
Szavai, amit a jelen lévő minden nemzet nyelvén elmondott buzdítottak bennünket az oltár szolgálatára, élethivatásunk megtalálására. Az audiencia végén pápai áldást kaptunk, majd megcsodáltuk a Szent Péter bazilikát és meglátogattuk boldog emlékő II. János Pál pápa sírját.
Ezen a találkozón megtapasztalhattuk a közösségi lét minden örömét, azt, hogy milyen sokan és sokfélék vagyunk. Remek dolog ministránsnak lenni!
M.Á. Bittera