A Pázmaneum Társulás a Széchenyi-emlékévben Dunaszerdahelyen is tart megemlékezést a Kortárs Magyar Galériával karöltve június 24-én, az Éjszaka a Vermes-villában c. rendezvény keretében.
A Pázmaneum Társulás őszinte tisztelettel adózik gróf Széchenyi István emléke előtt, aki az egész összmagyarság példaképe és az egyik legnagyobb hazafi előtt. Élete és munkássága arra ösztönöz bennünket, hogy felvidéki magyarként hűen ragaszkodjunk magyarságunkhoz, kultúránkhoz és hitünk megtartásához. Fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági fellendülés mellett a jövő fiatalsága anyanyelvén tanulhasson és tudományos ismereteit kamatoztathassa. A keresztény Európa jövője nagy mértékben függ nemzeti identitásunk megőrzésétől, amelyben nagy szerepet vállalt Széchenyi István. Az Ő példája mérvadó a jelenben is.
A Pázmaneum Társulás a Széchenyi-emlékévben is ápolni kívánja Széchenyi István hagyatékát, ezért bekapcsolódik, illetve saját maga is szervez rendezvényeket.
Az Éjszaka a Vermes-villában rendezvény programja:
18:00 – Dr. Cserháti László Gábor, a Széchenyi Társaság alelnökének, a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Bizottság tagjának „Széchenyi üzenete a mának” c. előadása. Köszöntőt mond Karaffa Attila a Pázmaneum ügyvezető elnöke, Dunaszerdahely város Kulturális és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke
19:30 – Maja és Fecó koncertje
20:30 – Brogyányi Mihály: „Pozsony magyar emlékei” c. előadása
22:00 – Pataky Ádám handpan koncertje
A rendezvényen megvásárolható lesz a Széchenyi emlékkilenced – Kilenc napon át Széchenyi István gondolataival – Ima a magyar hazáért c. imafüzet.
Széchenyi István
Gróf Széchenyi István 1791-ben született Bécsben. Apja gróf Széchényi Ferenc, édesanyja Festetich Júlianna grófnő.
Középfokú iskoláit magánúton végezte, de nyilvánosan, magyar páterek előtt vizsgázott. Apja akarata szerint 17 éves korában már katona volt. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban, ki is tűnt bátorságával és vakmerőségével. Rengeteget utazott, bejárta Törökországot, Kelet- és Nyugat-Európát. Utazásai közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Megállapította, hogy történelmi neve súlyos kötelességgel is jár, ezért életcéljául nemzete sorsának előmozdítását tűzte ki. Hazatérve ő lett a reformgondolat kezdeményezője és legjelentősebb alakja.
Szinte lehetetlen felsorolni mindazt, amit élete folyamán tett nemzetéért. Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, előmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, a Lánchíd megépítését, támogatta a vasúthálózat megépítését és az egyesült Budapest ötletét. Az 1848 áprilisában megalakuló Batthyány-kormányban a közmunka-közlekedésügyi miniszteri tárcát kapta. Bécs és a független magyar kormány közötti feszültségeket azonban nem volt képes elviselni. Posztjáról lemondott, és 1848. szeptember 5-én a döblingi elmegyógyintézetbe került orvosa, Almási Balogh Pál tanácsára. Széchenyi Döblingben hamarosan visszanyerte szellemi alkotóerejét, és élénk érdeklődéssel kísérte a hazai és az európai politikai eseményeket, viszonyokat.
A sorozatos zaklatások, házkutatások felőrölték Széchenyi maradék erejét. Az üldöztetéseknek csak a halála vetett véget. A „legnagyobb magyar” 1860. április 7-éről 8-ára virradó éjszakán, „karosszékében ülve, átlőtt koponyával találtatott”. (Forrás: Széchenyi Emlékbizottság)