Szentmise a vadászokért Bacsfán
Bacsfán, Csallóköz szívében már második alkalommal került sor ünnepi szentmisére a vadászok kérésére 2010 május 15-én szombaton. A szentmise 10:30-kor kezdődött, melynek fő celebránsa Mgr. Szalay Gyula egyházkarcsai címzetes esperes-plébános volt és Miroslav Kostolný óbarsi (Starý Tekov) plébános.
A szabadtéri szentmisén a szlovák nyelvő szentbeszéd után, melyet Miroslav Kostolný plébános mondott, magyar nyelvő szentbeszédre is sor került, melyet Szalay Gyula esperes úr intézett a jelenlévőkhöz. ,,Az év egyik legszebb hónapjában májusban ünnepi szentmisére kerül sor, melynek felkérésére örömmel tettem eleget. Örülök annak, hogy ilyen szép számban, egész Szlovákiából érkeztek ide vadászok, és vendégek, akik e két napos ünnepen nem feledkeztek el a szentmiséről sem, amely számomra nagy örömet jelent. Májusban buzgóbban és odaadóbban imádkozzuk.
A háborgó tenger megtanít imádkozni! Milyen hirtelen jön a vihar. Mint üres teknőt úgy dobálja a sziljaj hullámok az apostolok kis hajóját is. Mindenki remeg, mindenki fél. A halálfélelem szorongatja és fojtogatja őket. Hirtelen felkiáltanak: itt a Mester! Felébresztik, segítségét kérik. ő kinyújtja kezét és a tomboló vihar egyszerre megszőnik és a zúgó tenger megszelídül. A vihar az élet tengerén is nemegyszer kitör. Külső vihar: betegség, szerencsétlenség- odavág a kétésgbeesés sziklafalához. A belső viharok: az egyedüllét félelmetes érzése, aggályok, szorongások, tépelődések marcangolnak. Feldúlják lelkünk csendes tavát. A szenvedélyek viharában erősnek kell lennünk. Nem úszni az árral, hanem szemben vele: kemény feladat. A jövőt nem tudjuk... ezért engedjük be Krisztust lelkünk kis csónakjába.
Hosszú az út, sötét a tenger, a vihar ismét váratlanul kitörhet, ha szívünkben van bármikor hozzáfordulhatunk: Uram, segíts, mert elveszünk! És ő nem késlekedik. Nekünk is visszaadja lelki békénket és egyensúlyunkat.’’
Örülünk annak, hogy lelkünkben megerősödve, szívünkbe zárhattuk a szentbeszéd e megható szavait, amelyeket Szalay esperes úr intézett hozzánk. A szentmise után agapéra került sor. Öröm volt egymással találkozni és elbeszélgetni a vadászok e nagy ünnepen.
A szabadtéri szentmisén a szlovák nyelvő szentbeszéd után, melyet Miroslav Kostolný plébános mondott, magyar nyelvő szentbeszédre is sor került, melyet Szalay Gyula esperes úr intézett a jelenlévőkhöz. ,,Az év egyik legszebb hónapjában májusban ünnepi szentmisére kerül sor, melynek felkérésére örömmel tettem eleget. Örülök annak, hogy ilyen szép számban, egész Szlovákiából érkeztek ide vadászok, és vendégek, akik e két napos ünnepen nem feledkeztek el a szentmiséről sem, amely számomra nagy örömet jelent. Májusban buzgóbban és odaadóbban imádkozzuk.
A háborgó tenger megtanít imádkozni! Milyen hirtelen jön a vihar. Mint üres teknőt úgy dobálja a sziljaj hullámok az apostolok kis hajóját is. Mindenki remeg, mindenki fél. A halálfélelem szorongatja és fojtogatja őket. Hirtelen felkiáltanak: itt a Mester! Felébresztik, segítségét kérik. ő kinyújtja kezét és a tomboló vihar egyszerre megszőnik és a zúgó tenger megszelídül. A vihar az élet tengerén is nemegyszer kitör. Külső vihar: betegség, szerencsétlenség- odavág a kétésgbeesés sziklafalához. A belső viharok: az egyedüllét félelmetes érzése, aggályok, szorongások, tépelődések marcangolnak. Feldúlják lelkünk csendes tavát. A szenvedélyek viharában erősnek kell lennünk. Nem úszni az árral, hanem szemben vele: kemény feladat. A jövőt nem tudjuk... ezért engedjük be Krisztust lelkünk kis csónakjába.
Hosszú az út, sötét a tenger, a vihar ismét váratlanul kitörhet, ha szívünkben van bármikor hozzáfordulhatunk: Uram, segíts, mert elveszünk! És ő nem késlekedik. Nekünk is visszaadja lelki békénket és egyensúlyunkat.’’
Örülünk annak, hogy lelkünkben megerősödve, szívünkbe zárhattuk a szentbeszéd e megható szavait, amelyeket Szalay esperes úr intézett hozzánk. A szentmise után agapéra került sor. Öröm volt egymással találkozni és elbeszélgetni a vadászok e nagy ünnepen.
Juhász Ferenc