Színmő Mindszenty József bíboros emlékezetére
2010-ben emlékezünk meg Mindszenty József bíboros, Magyarország néhai hercegprímása halálának 35. évfordulójáról. Ebből az alkalomból Komáromban egyfelvonásos színmő – pontosabban: monodráma – született, amely Mindszenty bíboros életét dolgozza fel. A monodráma címe: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért – Mindszenty József oltárköve”. A mő szerzője: Tarics Péter.
A történet 1948 és 1975 között játszódik Esztergomban, Budapesten – az Andrássy út 60-ban –, Püspökszentlászlón és Felsőpetényben, a magyar parlamentben és a budapesti utcán, a budapesti amerikai nagykövetségen, valamint Bécsben és Belgiumban.
Mindszenty Józsefet, azaz a főszerepet, a darabban Boráros Imre, Sylvánia-díjas felvidéki magyar színmővész alakítja, aki sokoldalú mővészi tevékenysége mellett monodráma-specialista. A bíboros édesanyját pedig Petrécs Anna színmővész játssza.
A mő ünnepélyes premierje – és egyben ősbemutatója – Komáromban lesz, 2010. május 7-én, pénteken, 18.00 órai kezdettel, a Selye János Gimnázium felújított dísztermében. A komáromi Mindszenty József Emlékest díszvendége lesz dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Budapest-esztergomi érsek és Mons. ThLic. Róbert Bezák, nagyszombati érsek, mindketten ünnepi emlékbeszédet tartanak az előadás előtt. Ezt követően az előadás körútra indul a Kárpát-medencébe, illetve a magyar emigráció közösségeibe.
Mindszenty József bíboros 1892. március 29-én született Csehimindszenten. A Hittudományi Főiskolát Szombathelyen végezte, ahol 1915. június 12-én pappá szentelték. Először káplánként mőködött Felsőpatyon, majd plébános és hittantanár lett Zalaegerszegen. A Magyar Tanácsköztársaság idején letartóztatták, majd kiutasították Zala Vármegyéből, mert a terror ellen emelte fel a szavát. Férfi- és női zárdát, iskolákat, egyesületeket, nyomdát, újságot (Zalamegyei Újság) alapított. 1924-ben címzetes apát lett, 1937-től pedig pápai prelátus, majd 1944. márciusától veszprémi püspökként mőködött. 1944-ben levélben Szálasi Ferenchez folyamodott, hogy ne tegye ki a Dunántúlt az utóvédharcok pusztításainak (Dunántúl püspökeinek memoranduma). A nyilasok ezért 1944. november végén Sopronkőhidán bebörtönözték, ahonnan 1945. március végén a csendőr fegyőrség megszökésekor szabadult.
XII. Pius pápa 1945. szeptemberében esztergomi érsekké nevezte ki. Az 1945-ös választási csalások ellen a püspöki karral együtt körlevelet adott ki. 1946-ban bíborossá nevezték ki. Ellenezte az iskolák 1948-as államosítását. Mindenekelőtt hőtlenség és a köztársaság megdöntésére irányuló bőncselekmény gyanúja miatt 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben életfogytig tartó fegyházra ítélték, egészségi állapotára való tekintettel 1955. július 16-tól Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben tartották házi őrizetben. 1956. október 31-én kiszabadult, a forradalom és szabadságharc oldalára áll, katonai kísérettel Budapestre vitték, majd november 3-án rádiószózatot intézett a nemzethez. 1956. november 3-ról 4-ére virradó éjszakán az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén kapott menedéket, ahol tizenöt évig tartózkodott.
Miután 1971-ben egyéni kegyelemben részesült, ugyanezen év szeptember 28-án végleg elhagyta Magyarországot, és Bécsben telepedett le. VI. Pál pápa 1973-ban lemondásra szólította fel, de miután ezt Mindszenty nem tette meg, a pápa az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította. A Szentszék és Mindszenty kapcsolata mindvégig jó maradt. Ebben az időben lelkipásztori körutat tett Németországban, Belgiumban, Portugáliában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, Dél-Amerikában és Afrikában. 1975. május 6-án halt meg Bécsben, majd Mariazellben temették el. Hamvait 1991. május 4-én helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájában. Emlékiratai több nyelven megjelentek. 1990-ben semmissé nyilvánították az ellene hozott ítéletet, rehabilitálták. Boldoggá avatása folyamatban van.
Ezekre az értékekre épített Boráros Imre színmővész, amikor színpadra vitte a Mindszenty Józsefről szóló monodrámát, a bíboros halálának 35. évfordulója tiszteletére.
Az előadás rendeltetése és bemutatásának, valamint tájoltatásának célja mindenekelőtt az, hogy Európa magyar közösségeiben – elsősorban azonban a Kárpát-medencében – népszerősítse Mindszenty József életmővét, hitvallását, illetve, hogy hiteles képet adjon a világnak Magyarország néhai hercegprímásáról, vállalásának hőségéről, hőségének vállalásáról.
A történet 1948 és 1975 között játszódik Esztergomban, Budapesten – az Andrássy út 60-ban –, Püspökszentlászlón és Felsőpetényben, a magyar parlamentben és a budapesti utcán, a budapesti amerikai nagykövetségen, valamint Bécsben és Belgiumban.Mindszenty Józsefet, azaz a főszerepet, a darabban Boráros Imre, Sylvánia-díjas felvidéki magyar színmővész alakítja, aki sokoldalú mővészi tevékenysége mellett monodráma-specialista. A bíboros édesanyját pedig Petrécs Anna színmővész játssza.
A mő ünnepélyes premierje – és egyben ősbemutatója – Komáromban lesz, 2010. május 7-én, pénteken, 18.00 órai kezdettel, a Selye János Gimnázium felújított dísztermében. A komáromi Mindszenty József Emlékest díszvendége lesz dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Budapest-esztergomi érsek és Mons. ThLic. Róbert Bezák, nagyszombati érsek, mindketten ünnepi emlékbeszédet tartanak az előadás előtt. Ezt követően az előadás körútra indul a Kárpát-medencébe, illetve a magyar emigráció közösségeibe.
Mindszenty József bíboros 1892. március 29-én született Csehimindszenten. A Hittudományi Főiskolát Szombathelyen végezte, ahol 1915. június 12-én pappá szentelték. Először káplánként mőködött Felsőpatyon, majd plébános és hittantanár lett Zalaegerszegen. A Magyar Tanácsköztársaság idején letartóztatták, majd kiutasították Zala Vármegyéből, mert a terror ellen emelte fel a szavát. Férfi- és női zárdát, iskolákat, egyesületeket, nyomdát, újságot (Zalamegyei Újság) alapított. 1924-ben címzetes apát lett, 1937-től pedig pápai prelátus, majd 1944. márciusától veszprémi püspökként mőködött. 1944-ben levélben Szálasi Ferenchez folyamodott, hogy ne tegye ki a Dunántúlt az utóvédharcok pusztításainak (Dunántúl püspökeinek memoranduma). A nyilasok ezért 1944. november végén Sopronkőhidán bebörtönözték, ahonnan 1945. március végén a csendőr fegyőrség megszökésekor szabadult.
XII. Pius pápa 1945. szeptemberében esztergomi érsekké nevezte ki. Az 1945-ös választási csalások ellen a püspöki karral együtt körlevelet adott ki. 1946-ban bíborossá nevezték ki. Ellenezte az iskolák 1948-as államosítását. Mindenekelőtt hőtlenség és a köztársaság megdöntésére irányuló bőncselekmény gyanúja miatt 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben életfogytig tartó fegyházra ítélték, egészségi állapotára való tekintettel 1955. július 16-tól Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben tartották házi őrizetben. 1956. október 31-én kiszabadult, a forradalom és szabadságharc oldalára áll, katonai kísérettel Budapestre vitték, majd november 3-án rádiószózatot intézett a nemzethez. 1956. november 3-ról 4-ére virradó éjszakán az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén kapott menedéket, ahol tizenöt évig tartózkodott.
Miután 1971-ben egyéni kegyelemben részesült, ugyanezen év szeptember 28-án végleg elhagyta Magyarországot, és Bécsben telepedett le. VI. Pál pápa 1973-ban lemondásra szólította fel, de miután ezt Mindszenty nem tette meg, a pápa az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította. A Szentszék és Mindszenty kapcsolata mindvégig jó maradt. Ebben az időben lelkipásztori körutat tett Németországban, Belgiumban, Portugáliában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, Dél-Amerikában és Afrikában. 1975. május 6-án halt meg Bécsben, majd Mariazellben temették el. Hamvait 1991. május 4-én helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájában. Emlékiratai több nyelven megjelentek. 1990-ben semmissé nyilvánították az ellene hozott ítéletet, rehabilitálták. Boldoggá avatása folyamatban van.
Ezekre az értékekre épített Boráros Imre színmővész, amikor színpadra vitte a Mindszenty Józsefről szóló monodrámát, a bíboros halálának 35. évfordulója tiszteletére.
Az előadás rendeltetése és bemutatásának, valamint tájoltatásának célja mindenekelőtt az, hogy Európa magyar közösségeiben – elsősorban azonban a Kárpát-medencében – népszerősítse Mindszenty József életmővét, hitvallását, illetve, hogy hiteles képet adjon a világnak Magyarország néhai hercegprímásáról, vállalásának hőségéről, hőségének vállalásáról.
Az előadás médiapartnere a Pázmaneum Társulás!