Ugrás a tartalomra

Teológiai Tanulmányi Nap Érsekújvárott

Teológiai Tanulmányi Nap Érsekújvárott

A felvidéki magyar papok szellemi továbbképzésének jegyében került sor a Teológiai Tanulmányi Napra az Érsekújvári Római Katolikus Plébánia és a Pázmaneum Társulás szervezésében október 30-án Érsekújvárott.

A Teológiai Tanulmányi Nap nagyszerű alkalom volt arra, hogy a lelkiatyák anyanyelvükön hallgathassák meg a teológiai előadásokat és a hozzászólások keretében maguk is elmondhassák véleményüket a különböző teológiai problémákról.

A rendezvényt Mons. Orosch János pozsony-nagyszombati segédpüspök imával nyitotta meg, majd üdvözlő beszédében hangoztatta, milyen nagy szükség van arra, hogy a papok képezzék magukat. Örült annak, hogy akadnak olyan lelkiatyák, akiket még tanulmányaik befejezte után is érdekel a teológia, és szívesen gyarapodnak szellemiekben-lelkiekben egyaránt.

ThDr. Karaffa János, a Pázmaneum elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és ismertette a nap programját, valamint ülnökként le is vezette azt az egyes előadások utáni kommentárjaival gazdagítva.

Elsőként ThDr. Székely János biblikus professzor, az Esztergomi Hittudomány Főiskola rektora „Erőszak és béke az  Újszövetség tanításában“ címmel tartotta meg előadását. Az előadó hangsúlyozta, hogy Isten az embert nem pusztításra, hanem irgalomra teremtette, s bár az egész Ószövetség tele van erőszakkal, azt nem Istennek tudhatjuk be.

Kiemelte, hogy mi, keresztények az Ószövetséget csak Krisztusból érthetjük meg, és hogy az ember a mindenség pásztora, ő a felelős a teremtett világért. Továbbiakban szólt a Hegyi beszéd aktualitásáról, a szeretet parancsáról és annak kérdését boncolgatta, hogy betartható-e az maradéktalanul?

Második előadóként ThDr. Gárdonyi Máté, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola  egyháztörténész professzora „A keresztes háborúk egyháztörténeti értékelése“ című előadását hallgathatták meg a felvidéki magyar papok.

Nemcsak a szentföldi keresztes hadjáratokról szólt az előadó, hanem tágabb értelemben a pogányság elleni térítésekről és a spanyolországi keresztes háborúkról is, ahol szintén lovagrendek születtek. Hangsúlyozta, hogy ezek a háborúk vallási indíttatásúak voltak és nem elsősorban a gazdagság megszerzésére irányultak. Az akkori felfogás szerint a hit és Egyház érdekében vállalt katonáskodás vezeklés is volt, ezért csatlakoztak sokan ehhez a szent célhoz. A mai világban is megvan a kísértés, hogy a szent célt az erőszakkal kapcsolják össze. Ilyen például az amerikai neokonzervatív gondolkodásmód is, amely a modern keresztes háború eszméjét propagálja.

A szünet után ThDr. Fodor György, a Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, biblikus professzor „Istenkép-erőszak-kiengesztelődés a monoteista világvallásokban“ címmel folytatta az előadássorozatot.

Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az erőszak nem tartozik a monoteista világvallások fő ismérvei közé. Elmondta azt is, hogy az iszlám és a zsidóság ma közelebb áll egymáshoz, mint a kereszténység és a zsidóság. Az erőszak sohasem öncél, Isten uralmát akarták kiterjeszteni az egész világra az Ószövetségben. A kereszténységhez nem kellett katonaság, mert az a szeretet eszméjén keresztül terjedt el az egész világon.

Majd előadása második részében az iszlám vallásról és annak ismertetőjegyeiről szólt, kitérve a kiengesztelődés fontosságára a különböző vallások között.

A Teológiai Tanulmányi Nap negyedik előadója Mgr. Farkas Zsolt, doktorandusz volt, aki „A Katolikus Egyház a II. világháborúban és annak szlovákiai vonatkozásai“ címmel tartotta meg egyháztörténeti előadását.

Az előadó a katolikus Szlovákia szerepéről és annak törvényeiről beszélt, kiemelve Jozef Tiso katolikus pap s egyben köztársasági elnök szerepét a fasiszta Németország szlovák bábállamának idején. Elmondta, hogy a legszigorúbb zsidótörvényeket fogadták el, amelyekkel teljesen el akarták tüntetni a szlovákiai zsidóságot az országból. Ezek ellen a Szlovák Püspöki Kar mindig erélyesen tiltakozott a Vatikánnal együtt. Sokan az antiszemitizmus bélyegét sütik az Egyházra a II. világháború idejére, de ezt teljesen jogtalanul teszik. A vatikáni tiltakozások, a püspöki kar pásztorlevelei és német titkosszolgálati jelentések is tanúskodnak arról, hogy az Egyház kiállt az üldözöttek védelmében, s nemcsak szóval, hanem tettel is megvallotta azt. Hangsúlyozta, hogy manapság is fontos, hogy az Egyház a nagyvilágban, de szűkebb értelemben az országban is kiálljon az igazságosság és a béke ügye mellett, hisz ma is a nemzetiségek ellen indított gyűlölködés folyik.

A felkészült és tudásuk legjavát adó előadóktól ezek után a jelenlevő lelkipásztorok kérdezhettek, s értékes hozzászólásaikkal gazdagíthatták a Teológia Tanulmányi Napot.

A papi képzés végén Orosch püspök atya elimádkozta az Esterházy János emlékév könyörgését, majd további lelki programok kerültek ismertetésre a felvidéki magyar papság részére.

 

Képgaléria

Megnyitó

                                ThDr. Székely János                                                    ThDr. Gárdonyi Máté

                            ThDr. Fodor György                                                            Mgr. Farkas Zsolt

Fotók: Karaffa Attila

Nagyobb felbontású fényképeket kérje a pazmaneum@stonline.sk címen.