A legtöbb érdeklődőt a Pázmaneum Polgári Társulás szervezte hagyományos gyertyagyújtás vonzotta: a rendezvényre a Trianon-kopjafához eddig ott még nem látott tömeg érkezett.
Előbb Karaffa Attila, a társulás elnöke elevenítette fel a gyászünnepre érkezőknek, mit is jelent minden magyar ember szívében ez a nap, majd a Volner Nagy Melinda és a Dunaág néptáncműhely táncosai idézték meg énekben és táncban az elhagyatottság fájdalmát.
Ezt követően Hájos Zoltán polgármester szólt az emlékezők tömeghez.
„Örülök annak, hogy ilyen szép számban megjelentünk a Trianon-kopjafánál. Sokan éreztük annak szükségét, hogy itt legyünk, és jelenlétünkkel is kifejezzük azt, hogy számunkra mit is jelent a nemzeti összetartozás. Együtt emlékezünk a 100 évvel ezelőtt megkötött, Magyarország számára szégyenletes dékediktátumra. Akkor Magyarország területének több mint kétharmadát elcsatolták, lakosságának több mint a fele pedig az országhatáron túl rekedt. (...) Sokan biztos elgondolkodtak, mi lett volna más, ha a nagyhatalmak nem ilyen békefeltételeket határoztak volna meg. Vajon milyen lenne a mi sorsunk. (...) Méltánytalanul büntették meg nemzetünket, az ország gazdaságát, kulturális örökségét tönkretették.
Most azonban azon kell gondolkodjuk, hogyan maradjunk meg szülőföldünkön magyarként, hogyan tudjuk magyar közösségünket erősíteni. Ez nagy felelőssége a politikusoknak. Azt is mondjuk el innét, hogy nem alternatíva, hogy a magyar ember nem magyar pártokra szavaz. Igen, tudom, hiányzik az együttműködés, az összetartás, én mégis bízom benne, hogy a felvidéki magyar politikusok végre kijózanodnak, és keresni fogják az együttműködést, a kompromisszumot. Annak érdekében, hogy a felvidéki magyar embernek megteremtsék a parlamenti, politikai képviseletet.
A történelmi tényeken nem tudunk változtatni. De ma kifejezzük az összetartozásunkat a Magyarországon, a Kártpát-medencében, illetve a nagyvilágban élő magyarokkal, itt Dunaszerdahelyen is” – fogalmazott a polgármester.
Beszéde után A. Szabó László alpolgármester mondta el gondolatait.
„Milyen legyen a jövőnk? Siratás vagy emlékezés? Gyász vagy életerő? Keserűség vagy elhatározás? Passzív rezisztencia vagy jövőképtervezés?
Mit tegyünk holnap, holnapután? Mi lesz itt tíz, húsz, száz esztendő múlva? Mit hagyunk hátra gyermekeinknek, unokáinknak? Lesz-e még valaha valódi összetartozás?
Minden tettünk és küzdelmünk csak akkor nyerhet értelmet, ha mi továbbra is magyarul leszünk emberek!” – fogalmazott az alpolgármester.
A beszédeket követően az emlékezők a Himnuszt énekelték el, majd elhelyezték mécseseiket a Trianon-kopjafa körül. Végül az YBS DAC fanklub tagjai rajzolták ki fáklyákkal a kezükben az egykori történelmi Magyarországot szétdaraboló trianon jelképes 100-as évszámát.
A 100 évvel ezelőtti eseményekre való megemlékezésünkre kiadtuk a Trianon 100 c. időszakos újságot, amelyet itt olvashatnak: Trianon 100 újság
Forrás: dunaszerdahelyi.sk
Fotók: https://www.facebook.com/pg/pazmaneumpt/photos/?tab=album&album_id=3951085478296281