A Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusa szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a Vezekényi csata 360-ik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésre 2012. november 24-én 11:00 órakor a nagyszombati Keresztelő Szent János Katedrálisba.
A megemlékezés fővédnöke: Herceg Esterházy Antal
Védnökök: Mons. Orosch János püspök, a Nagyszombati Főegyházmegye Apostoli Kormányzója és Kvarda József a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat Alelnöke
Szombaton 2012. november 24-én 11:00 órakor a nagyszombati Keresztelő Szent János Katedrálisban (Univerzitné nám. 1) ünnepélyes magyar nyelvű szentmise keretében megemlékezünk a csatában elesett négy Esterházyról, elhelyezzük a kegyelet koszorúit a kripta bejáratánál és imádkozunk lelki üdvükért.
A szentmise főcelebránsa Mons. Orosch János püspök, a Nagyszombati Főegyházmegye Apostoli Kormányzója, koncelebránsok főtisztelendő Kiss Róbert a Nagyszombati Főegyházmegye magyar hívekért felelős püspöki helynöke és tisztelendő lovag György Ferenc ipolybalogi plébános.
Ünnepi beszédet mond lovag Cseke László a Szent György Lovagrend megbízott kancellárja.
A ünnepi megemlékezésen történelmi zászlókkal felvonulnak: A Szent György Lovagrend Katonai Hagyományőrző Tagozata tagjai, a kismartoni (Eisenstadt) Esterházy huszárezred tagjai Kickinger Zoltán vezetésével, a Dunántúli Végvári Hagyományőrzők Somogyi Győző vezetésével lovag Vermes István lovas íjász és törzse
Az ünnepi szentmise után XVI. és XVII. századi imádságos énekekkel fellép lovag Kátai Zoltán énekmondó
Az ünnepi szentmisét megelőzően 10:30 órakor a résztvevők megkoszorúzzák I. Nagy Lajos királyunk emléktábláját a helyi posta épületén.
Háttérrendezvények:
Pénteken 2012. november 23-án 13:00 órakor „Múltidéző képeslapok" – kiállítás a nyitracsehi Jurta Látványtárban
15:30 órakor koszorúzás a vezekényi emlékműnél (jó idő esetében)
20:00 órakor „A Esterházyak vérvesztesége a vezekényi csatában" – lovag Csámpai Ottó előadása az Alsóbodoki Kulturális és Továbbképző Központban
A vezekényi csata
1652 augusztusában Kara Musztafa esztergomi bég a Gímesi vár és Aranyosmarót környékét rabolta. Forgách Ádám érsekújvári főkapitány megszervezte a védekezést, így Esterházy Miklós nádor idősebbik fia, Esterházy László, az Eszterházy család több más tagja, Kohári István szécsényi várkapitány és gróf Pálffy Miklós körülbelül 1000-1200 főnyi magyar sereget sorakoztatott fel a vezekényi síkon. Az 1652. augusztus 25-26-án lezajlott vezekényi csatában a háromszoros török túlerővel szemben a magyar sereg hősiesen védekező jobbszárnya nem tudott eredményesen védekezni. Eszterházy László grófot a törökök egy sáros árokpartnak szorították, ahol lováról leesve érte a halál. Rajta kívül még három Esterházy fiú esett el az ütközetben – Ferenc, Tamás és Gáspár. A csata végső kimenetelének megítélése ellentmondásos. Bár a küzdelem török és magyar áldozatainak számában nem egyeznek a források, az bizonyos, hogy a török halottak száma többszöröse volt a magyarokénak (800 fő a 48 magyar áldozathoz képest). Ennek ellenére a négy Esterházy gróf halála okozta pánik és zavarodottság miatt az addig jól védett szekértáborban állást foglaló Forgách Ádám megfutott és a magyar sereg nem fejezte be a küzdelmet, a vezekényi sík és környéke a törököké maradt, ahol azok továbbra is fosztogattak. Vélhetően a halott Esterházy ifjak körül kialakult - a család által tudatosan fejlesztett és ápolt - kultusz befolyásolta a csata későbbi megítélését és a magyar hősiességet kiemelő, idealizáló, magyar diadalt sejtető értelmezések születtek.
Az Esterházy ifjak temetésére 3 hónappal később a nagyszombati jezsuita templomban került sor. A 17. század Felső-Magyarországának legnagyobb méretű és legreprezentatívabb főúri temetéséről Szabó Péter közölt kismonográfiát "A végtisztesség" címmel (Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1989).
1734-ben Eszterházy Imre esztergomi nagyprépost, későbbi nyitrai püspök, a csata emlékére egy latin feliratos emlékobeliszket állíttatott. A tönkrement oszlop helyén 1896. augusztus 24-én avatták fel azt a latin feliratos és Eszterházy címeres mészkő szobortalapzatot, amelyre 1897. május 12-én került fel a négy ifjú önfeláldozó Esterházynak emléket állító, büszke tekintetű, félholdas, lófarkas török zászlóra taposó bronzoroszlán.