Az alábbiakban Ő Exc. Mons. Mario Giordana apostoli nunciusnak, a XXIV. Komáromi Imanapon elhangzott beszédét adjuk közre.
Excellenciás püspök úr, Mons. Orosch János, a nagyszombati érsekség apostoli adminisztrátora, Főtisztelendő helybéli plébános úr, főtisztelendő Karaffa János atya,
Kedves Szlovákiai magyar katolikus papok és hívek.
Szeretném újból kifejezni hálás köszönetemet a megtisztelő meghívásért, hogy csatlakozzak hozzátok ezen az imanapon. Nagy öröm számomra, hogy jelen lehetek közösségetekben, hogy veletek együtt mutathattam be a szentmisét, Krisztus, a Jó Pásztor ünnepén, a hivatások világnapján.
Nagyon szép ez a kezdeményezés, hogy imádkoztok az általános Egyházért, pápáért, a szlovákiai Egyházért a papi és szerzetesi hivatásokért. Látom, hogy ez az igyekezetetek a mély meggyőződéseteknek és őszinte vágyatoknak a gyümölcse, hogy hűségesek maradjatok Krisztushoz, az Ő Egyházához és a pápához.
Az elmúlt időszakban nagy öröm volt számunkra, hogy Szent Péter apostol utódjaként köszönthettük Ferenc pápát. Az Egyház nagy ajándékot kapott, miután egy nagy főpap, XVI. Benedek pápa, mint Krisztus helytartója, nyolc éven keresztül vezette az Egyházat megvilágosító bölcsességgel, szerénységgel de egyben sok fájdalommal is mert a gonosz felkavarta az Egyház életét. Köszönjük meg az Úrnak, hogy az Egyház élére állította egy nem könnyű időszakban és továbbra is imádkozzunk Benedek emeritus pápáért.
Most különösképpen imádságunkkal utódjáért, Ferenc pápáért forduljunk Istenhez, aki apostoli szerénységgel, jósággal és lendülettel vette át a Krisztus Egyházának vezetését. Nagy örömömre szolgál, hogy e kivételes alkalom folytán átadhatom Ferenc pápa első apostoli Áldását, minden jelenlévőnek, közösségeiteknek, családjaitoknak, mindenkinek, aki testben vagy lélekben szenved.
Vezetni a Krisztus Egyházát, és megerősíteni hitben a tagjait: egybevetve, nincs könnyű feladata szentatyáknak, Krisztus helytartójának, Péter apostol utódjának. Bizonyára nem könnyű feladat, és ezt a pápa tudatosítja is – ezért már a megválasztásánál mindenkit arra kért, hogy az imádság által segítsenek neki a feladata tejesítésében. Mi ezt örömmel megtesszük.
Van azonban egy más lehetőség is amellyel segíthetjük szentatyánk legfőbb küldetésében. Szüksége van jó és hű munkatársakra a püspökök személyében, akik az apostolok utódjai, és minden pap személyében. És mint jól tudjátok, jó papokért sokat kell imádkozni, mivel a meghívás az Úr szolgálatába nem más, mint az Úr ajándéka.
A fentebb említett tények fényében, örvendek és még egyszer köszönetemet fejezem ki e szép kezdeményezésetek láttán, hogy imádkoztok az Egyházért, a pápáért, a papokért, valamint a papi és szerzetesi hivatásokért. A megannyi nehézségek és rossz közepette, amelyek veszélyeztetik az Egyház életét, nincs más erő, mint az imádság. Ez azért van, mert az Egyház nem a miénk, hanem Krisztusé, aki megalapította, és ránk bízta. Tudatában léve azonban saját korlátainknak és gyengeségeinknek, szükségünk van, hogy támogatva, vezetve és bátorítva legyünk.
A megannyi nehézséggel és rosszal szemben, amelyek úgy tűnnek, mint ha felülkerekedtek volna a jón, a mi egyetlen erőnk az imádságban van. Nem szabad félnünk, nem szabad soha elveszíteni reményünket: Krisztus velünk van, ő a mi biztos vezérünk, csak Ő tarthatja fen az Egyházat, és csak Ő segítheti. Ez a tény ad bátorságot előrehaladni, felajánlva Krisztusnak a jó akaratunkat és vágyunkat, hogy együttműködjünk vele az Egyháza építésén.
Szeretettel ajánlom a Boldogságos Szűz Mária, oltalmába a kezdeményezéseteket, aki az Egyháznak és mindannyiunknak az Anyja, hogy vezesse anyai oltalmával mindenapjainkat a hit útján.
És most, fejezzük be ezt az eucharisztikus ünnepségünket az első, különleges áldással, amelyet a Szentatyánk, Ferenc pápa nevében adok: fogadjuk a hittel és vallásos lelkülettel.
Fordította: Mons. ICLic. Vojta Richárd