A Pázmaneum Társulás szervezésében és a Magyar Közösség Pártjának Helyi Szervezetének társrendezésében 2012. A Csallóköz központjában, Dunaszerdahelyen december 5-én emlékeztek a felvidéki mártírpolitikusról, Esterházy Jánosról a Pázmaneum Társulás szervezésében, amelyhez társszervezőként csatlakozott a Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezete is.
A megemlékezés a Fő utcán kezdődött, ahol a jelenlevő politikai és társadalmi szervezetek megkoszorúzták Lipcsey György szobrászművész alkotását, az Esterházy-emlékművet. Koszorút helyezett el Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa, Sándor Zoltán; Dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely Város polgármestere; az Újpesti Önkormányzat képviseletében Hladony Sándor önkormányzati képviselő és Cserna Sándor közbiztonsági referens; a Pázmaneum részéről ThDr. Karaffa János védnök-elnök, katolikus lelkipásztor; a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke, Csémi Szilárd; az MKP Kerületi és Járási Elnökségének nevében Mikóczy Zoltán, valamint a pozsonypüspöki cserkészek és az Esterházy János Klub nevében Dr. Wurster Ilona. A Himnusz eléneklése után a Vermes-villában folytatódott a rendezvény.
A Kortárs Magyar Galériában a Pázmaneum ügyvezető elnöke Karaffa Attila, önkormányzati képviselő köszöntötte a megjelenteket, a díszvendégeket és külön tisztelettel Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművészt.
A megemlékezés elején a Pázmaneum ügyvezető elnöke felolvasta Esterházy János lányának Malfatti Esterházy Alíznak a megemlékezésre írt levelét, amelyben köszöntötte a megemlékezés résztvevőit és reményét fejezte ki, hogy „fel fog nőni Szlovákiában egy fiatal politikus generáció akik nem a beneši bosszú ítéleteire fognak támaszkodni, hanem bocsánatkérő kezet nyújtanak a magyarok felé, akikkel, mint Esterházy mondta, közös gyökereik vannak a közös földön."
Zöld Júlia, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium diákja Esterházy János: Két kincsünk van c. írását olvasta fel. Ezután az ünnepi szónok, ThDr. Karaffa János, a Pázmaneum védnök-elnöke következett, aki Esterházy Jánosnak a felvidéki magyarság körében betöltött szerepéről és áldozatvállalásáról tartott előadást.
Az előadó szólt Esterházy János mártíriumáról, a felvidéki magyarság körében betöltött szerepéről, valamint arról az áldozatvállalásról, amelyet először a Csehszlovák Köztársaság majd pedig a fasiszta Tiso-féle Szlovákiában kellett megtennie. Az előadásban szó volt az Esterházy János által irányított magyar párt társadalmi szerepéről és azokról a konkrét intézkedésekről is, amelyeket a következetes magyar politikus prágai parlamentben tett, amikor interpellációiban a magyar lakosság helyzetére tért ki. Érdekes adalékként felolvasásra került az a korabeli, 1938-as MTI tudósítás is, amelyben a dunaszerdahelyi Járásbíróság ügyében emelt szót Prágában Esterházy János, ahol a csehszlovák hatóságok a kisebbségi törvényt be nem tartva tiltották a magyar nyelv használatát. A mártírgróf életútját szinte mindvégig végigkísérte hitéhez és nemzetéhez való hűsége, amelyekről nem mondott le a kemény börtönévek alatt, a halál árnyékában járva sem. A megpróbáltatások közepette is szembe mert helyezkedni mindkét nagy diktatúra eszméivel, így a fasiszta és kommunista rendszer is ellenséget látott a magyar politikusban. Mindvégig kiállt a Tiso-féle fasiszta bábállam területén maradt magyarok mellett, de felszólalt a visszacsatolt területeken élő szlovákok érdekében is. Keresztény szellemisége sajnos nem ragadt rá a cseh és szlovák politikusokra, akik sokszor nem tartották be ígéreteiket és a magyarok ellen különböző intézkedéseket vezettek be. Esterházy ellen is többször rágalomhadjáratot indítottak, a fasiszta diktatúra kiszolgálói és a vörös diktatúra alattomos pribékjei is elítélték.
Az előadásban számos korabeli nyilatkozatát meghallgathatták a jelenlevők, és történelmi hitelességgel bemutatott tényeken keresztül megismerhették a magyar mártírpolitikus nemzetéhez és katolikus hitéhez hű ragaszkodását a mirovi várbörtönben való haláláig. Karaffa János atya szólt Esterházy János boldoggá avatásának folyamatáról is, és azokról a csodálatos gyógyulásokról, amelyek a nevéhez fűződnek.
Az előadás után Pósa Lajos: Magyar vagyok c. versét a Vámbéry Ármin Gimnázium diákja Nagy Viktória szavalta el. A rendezvény végén Berényi József, az MKP országos elnökének zárógondolatait hallgathatták meg a jelenlevők, aki szólt Esterházy János Amerikában is megkapott elismeréséről és hazai politikai rehabilitációjának ügyéről.
Végezetül a Pázmaneum Társulás ügyvezető elnöke megköszönte a jelenlevő vendégek részvételét és a méltó helyszín biztosítását a Kortárs Magyar Galéria vezetőjének, Iván Péternek, majd a nemzeti összetartozás jegyében kívánt az adventi előkészület után kegyelemteljes ünnepeket és tolmácsolta a megjelenteknek, hogy a jövő évben is szeretettel várják őket rendezvényeikre.
Esterházy Jánosra emlékeztek Dunaszerdahelyen
Fotók: Iván Péter
A Hírek.sk oldal videóösszeállítása: Link