Mindszenty József hercegprímás születésének 120. évfordulója alkalmából országos rendezvénysorozatot hirdet a Pázmaneum Polgári Társulás és egyben kéri a felvidéki egyházi, kulturális és társadalmi szervezeteket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz.
Az emlékévben konferenciát, a Hit évére meghirdetetett Imakilenced keretében imanapot és egyéb kulturális, hitéleti programokat is szeretne megrendezni a Pázmaneum Társulás, hogy felhívja a felvidéki magyarság figyelmét a hitvalló bíboros áldozatos életpéldájára, kitartó és rendíthetetlen nemzetszeretetére.
1892. március 29-én Csehimindszenten született Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása.
Próféta volt, mert az isteni örök igazságot hirdetette a hazugság és gyűlölet világában. Nemcsak hirdette, de egész életével tanúskodott is mellette. Élete igazolja, hogy a próféta mindig tanúságtevő, s ezért gyakran vértanúvá kell lennie. Mindszenty József életében is összefonódik a prófétai sors a mártíriummal. Állhatatos hite és bátor fellépése miatt egész életében üldöztetésnek volt kitéve. Már a Tanácsköztársaság vörösterrorja idején letartóztatták és internálták. A nyilasok sem kímélték, papjaival együtt 1944. november 27-én letartóztatták, mivel bátran kiállt a háborús pusztítással és az ártatlanok üldözésével szemben. Az üldözöttek, jogfosztottak melletti kiállást mindig kötelességének érezte, s minden lehetséges fórumon tiltakozott a felvidéki magyarság erőszakos kitelepítése ellen is. Spellmann New-York-i és Griffin londoni érsekhez intézett táviratában 1946 novemberében így ír: ,,A csehszlovák hatóságok embertelen eszközökkel hozzáfogtak a szlovákiai magyar kérdés egyoldalú megoldásához, azért, hogy fait accompli-t (bevégzett helyzetet) teremtsenek. Mindenekelőtt a délszlovákiai magyar vidéknek Magyarországgal való ethnikai összefüggését akarják megszüntetni. Ezért november 17-én elkezdték a magyar falvak lakosságának rendszeres deportálását a fasiszták által végrehajtott deportálásokhoz hasonló módon.''
,,Elődöm és a magyar püspöki kar fellépése annak idején megakasztotta a zsidó deportálásokat és ilyen módon mintegy 200.000 magyarországi zsidó menekült meg. Kötelességemnek érzem, hogy mikor a katolikus magyar híveket, másfél évvel a háború befejezése után ilyen brutális módon deportálják, ezeréves otthonukból, templomuk, temetőjük, és iskoláik mellől, kérjem a világ közvéleményének támogatását a deportálások megszüntetéséhez.''
Amikor a „felszabadulásnak" csúfolt idegen megszállás után a Rákosi-féle bolsevik banditák kezébe kerül a hatalom, az Egyház megsemmisítésére törekedve hajszát kezdtek a legnagyobb ellenfelüknek számító bíboros ellen, és 1948. december 26-án, Szt. István diakónus, vértanú ünnepén letartóztatták. Letartóztatása előtt fél órával még papírra vetette a következő sorokat: „Semmiféle összeesküvésben nem vettem részt. Érseki székemről nem mondok le. Nem teszek semmiféle beismerő vallomást. Ha mégis azt hallják majd, hogy vallomást tettem, valamit bevallottam és vallomásomat aláírásom is igazolja, úgy tudják, hogy ez csak az emberi test gyöngesége és minden ilyen vallomást vagy nyilatkozatot eleve semmisnek és érvénytelennek nyilvánítok.''
Elfogatása után a kegyetlen vörös pribékek hosszú testi-lelki kínzásnak vetik alá, de nem ölik meg, mert koncepciós perben kívánnak vele példát statuálni. 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélik, de arra nem tudják rákényszeríteni, hogy lemondjon prímási címéről.
Az 1956-os forradalom idején kiszabadítják, de az orosz megszállók bevonulása után a budapesti amerikai nagykövetségre kell menekülnie. Innen kénytelen szemlélni, miként vonja szinte teljesen irányítása alá a helyi egyházat az ateista szocialista kormányzat, élve a megfélemlítés eszközével és Iskarióti Júdás egyes buzgó követőinek segítségével. Mindszenty 1971-ben VI. Pál pápa kifejezett kívánságára, a vatikáni diplomácia és a kommunista hatalom közötti titkos tárgyalások eredményeként elhagyja az országot és a bécsi Pázmáneumba költözik.
Az emigrációban is járja a világot és tanítja szétszóródott magyarjait az Isten- és hazaszeretetre. Egész élete és tevékenysége azt bizonyítja, hogy az isteni igazság mártírjaként mindenét odaadta, hogy Krisztust követhesse a kereszt hordozásában, s ezáltal utat mutasson népének. Franz König bécsi bíboros érsek mondotta róla: „Mártír volt ő, aki csodálatos helytállással viselt el testi és lelki szenvedéseket, egyházához és népéhez mindvégig kitartó hűségben."
120 évvel születése után a Hercegprimás ma is prófétaként figyelmeztet bennünket hitvallásával: „Ha Isten-Atyánk és Mária-Anyánk segít, akarok lenni népem lelkiismerete, hívatott ébresztőként kopogtatok lelketek ajtaján, föltetsző tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemmel és nemzetemmel.'" (Érseki székfoglaló beszéd, 1945. október 7.)
A Pázmaneum Társulás kéri az emlékévhez csatlakozó szervezeteket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az info-kukac-pazmaneum.com címen.
Magyarországon az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) indított országos rendezvénysorozatot a Mindszenty-év alkalmából.
Mindszenty bíboros 1946 októberében levelet írt püspöktestvéreinek a felvidéki magyarok védelmében. Hálával emlékezünk a vértanú bíborosra, aki bátran kiállt emberi jogainkért.
Mindszenty József bíboros: A kisebbségek védelmében (részlet)
A csehszlovákok pedig azt szokták mondani, hogy gondjuk lesz rá, hogy a sok ember átszállítása kulturáltan és emberségesen történjék, és ne oly módon, ahogy Hitler tette a zsidókkal, vagy a török kormány egykor az örményekkel. De mondható-e egyáltalán emberségesnek, amikor 200 000 embert így fosztanak meg földjétől, ahol már ősei is mindig laktak, és teljesen bizonytalan életkörülmények közé helyeznek? Amikor arra kényszerülnek, hogy elhagyják földjüket, házaikat, birtokaikat, templomaikat, elhagyják temetőiket, ahol őseik nyugszanak, elhagyják vagyonukat, amelyet a maguk és sok nemzedék munkájával szereztek, hogy az most üldözőik könnyű prédájául essék?
És kik azok az üldözők, akik most ítélkeznek fölöttük? Ugyanazok a szlovákok, akik annak a gyilkos Hitlernek legjobb barátaiként esztelenül vonultak érte háborúba, a zsidókat kegyetlenül üldözték és kiirtották, miközben sok ezek közül az elüldözött zsidók közül Magyarországra menekülvén itt barátsággal befogadtatott, ahogy a lengyelországi menekültek és a menekülő francia katonák is, mígnem Hitler 1944. március 19-én Magyarországot is meg nem szállta, és csatlósaival itt is be nem vezette a zsidóüldözéseket. Ugyanezek a szlovákok most mint csehszlovákok a sors kegyéből tüstént a győztes nemzetek közé számíttatván mérhetetlen gyűlölettel a szerencsétlen magyarokat akarják kiirtani, akiket akaratuk ellenére rángattak bele a háborúba, és soha ártatlanokat nem üldöztek, kivéve a gyilkos Hitlernek azt a kevés csatlósát, amennyi minden nemzetben előfordult, amelyet Németország leigázott...
Most lássátok, hogyan akarják a csehszlovákok kijátszani a nemzetközi konferencia igazságos ítéletét és döntését. Azt mondják ugyanis, hogy mégis ki fognak telepíteni 200 000 magyart - ha nem nemzetközi határozattal, akkor a magyar kormánnyal a háború végén megfélemlítéssel megkötött egyezmény alapján. De ha igazságtalan és erkölcstelen a kitelepítés az első formában, akkor ugyanilyen a második formában is, mivel az egyezményt a magyarok akarata ellenére csikarták ki.
Kelt Esztergomban (Magyarországon) 1946. október 26-án