Révkomáromban december 3-án ért véget a Regnum Marianum Akadémia első féléve a római katolikus plébánián, amelyet a Család-évéhez kapcsolódóan Felvidéken a Komáromi, Magyarországon a Tatai Római Katolikus Plébánia, a Mária Légió és a Pázmaneum Polgári Társulás indított.
A félév utolsó előadás sorozatát Balogh Károly perbetei plébános kezdte, aki a szerzetesrendek kialakulásának történetével, a szerzetesek regulájával és a szerzetesi élet mindennapjaival ismertette meg a hallgatóságot. Az előadó külön kitért a klerikusok és a laikusok csoportjára az Egyházon belül, valamint kihangsúlyozta az aszkéták és a remeték életpéldáját. A tartalmas és illusztrációkkal szemléltetett előadásban Károly atya több olyan neves szent életét is megismertette a jelenlevőkkel, akik a szerzetesi közösségek kiemelkedő alakjai voltak.
Második előadóként Szalai Gábor, tata-tóvárosi lelkiatya a Magyar Egyház kezdetei címmel tartott előadást. Bevezetőjében a magyar törzsek természetvallásáról és a sámánizmus, totemizmus megjelenéséről szólt, valamint kiemelte a monoteizmus megjelenését is. Az előadó a magyarság és a kereszténység kapcsolatát elemezte, kiemelve a magyar törzsek találkozását a kereszténységgel vándorlásaik majd pedig kalandozó hadjárataik alatt. Ugyancsak megemlítette Metód találkozását Árpád vezérrel, valamint a keleti kereszténységgel való pozitív találkozást. Hangsúlyozta, hogy Géza fejedelem kezdeményezésére kezdődik a magyarok megkeresztelése és a keresztény vallás felvétele. Előadásában szólt az első bencés kolostor megalapításáról, Brúnó és Adalbert püspökök hittérítő munkáiról és a Magyar Egyház szervezetének felépítéséről. Az előadó beszédében kiemelte, hogy István nem egy pogány országot örökölt apjától, hiszen Géza fejedelem már elkezdte a magyar nép körében a keresztény vallás terjesztését. Szent István célja az volt, hogy az emberek életformája váljon kereszténnyé – hangsúlyozta Szalai Gábor. Az előadásban szó volt még a szerzetesrendek fontosságáról, a szerzeteseknek a magyar nép mindennapi életében betöltött szerepéről és azon tevékenységükről, amellyel a letelepedett magyarok életét segítették. Szalai Gábor atya külön hangsúlyozta, hogy manapság a sámánizmus romantikájával találkozhatunk, amikor egyesek a magyar ősi vallást szeretnék feleleveníteni, sokszor keverve keresztény elemekkel, s ezáltal a vallásos keresztényt sokszor eltérítik az igaz hit alapjaitól.
Utolsó előadóként a Regnum Marianum Akadémia elindítója, ThDr. Karaffa János atya, a Pázmaneum védnök-elnöke tartott biblikus előadást Próféták és álpróféták az Ószövetségben címmel. A hallgatóság betekintést nyert az Ószövetség prófétáinak tevékenységébe. Megtudhatták a hallgatók, hogy Jahve és Izrael népe között különleges kapcsolat jött létre, amely által a Seregek Ura kiválasztotta Izrael népét és különböző ígéreteket tett népének. A próféták számos hasonlattal szemléltetik Jahve és Izrael kapcsolatát, amelyek sokszor a házasság kapcsolatát idézik. Az előadásban szó volt a pogány kánaánitákról és a próféták kritikus megnyilvánulásairól, a kultuszprófétákról és a babiloni fogságról is.
Végezetül Karaffa János atya megköszönte a jelenlevő lelkiatyáknak és a híveknek, hogy aktívan bekapcsolódtak az első félév előadásaiba és ismertette a második félév előadás sorozatát is. A Regnum Marianum Akadémia II. féléve február 18-án kezdődik Tatán illetve február 25-én Komáromban, amikor is az újkori egyháztörténelemből a Reformációról és a katolikus megújulásról Farkas Zsolt garamkövesdi lelkiatya, az Üldözött hitvallók a XX. század kommunista diktatúrái idején címmel Szalai Gábor atya és Jézus, a párthus herceg? címmel pedig Karaffa János atya tart majd előadást, amely során a ma is sokszor népszerű ősmagyar hitvilágot a keresztény vallással összemosó állításokat cáfolja majd meg.
A keresztény felnőttképzés első félévi tatai előadás sorozatának befejező részére pedig december 10-én kerül sor a Kapucinus plébánián.
